A rovat kizárólagos támogatója

Az élelmiszertermelő rendszerünk romokban hever, mely a biodiverzitás jelentős csökkenéséből is látszik. A problémára a választ nem az egyre inkább domináns cégek által kínált vegyszeres megoldások adják. A legtöbb farmer a világon 6 piacot uraló céghez fordul, hogy beszerezze a gazdálkodásához szükséges mezőgazdasági vegyszereket és magokat.

Az angol búzatermelő farmerek minden egyes termény vegetációs időszakát négyféle gombaölő szerrel, háromféle gyomirtó szerrel, egyféle rovarirtó szerrel és egyféle puhatestűeket szabályozó szerrel kísérik végig. Vegyszerekkel előbevont magvakat vásárolnak a rovarok ellen. A termőföldet ültetés előtt gyomirtóval permetezik, majd mindezt megismétlik az ültetés után is. Növekedés szabályozó vegyszereket használnak, melyek megváltoztatják a növények hormonháztartásának egyensúlyát, így szabályhatóvá válik többek közt a gabona szárhosszúsága és erőssége.

A növekedési idő során permeteznek levéltetvek és penészgombák ellen, illetve gyakran a gabona aratását megelőzően is glifozát gyomirtót alkalmaznak, hogy kiszárítsák a terményt, mivel így energiát spórolhatnak a gépi szárítás során. A legtöbb farmer a világon hat piacot uraló céghez fordul, hogy beszerezze a gazdálkodásához szükséges mezőgazdasági vegyszereket és vetőmagokat. A farmerek közt aggodalomra ad okot a primer mezőgazdaság felett álló hatalomkoncentráció, mely kisszámú társulásokból áll, azonban a vállalatoknak módjukban áll az ár és a választék szabályozása is. A hat nagyvállalat, annak érdekében, hogy még nagyobb befolyást szerezzen a piacra a jövőben három óriásvállalattá fog szerveződni. Eközben pont akkor, amikor a klímaváltozás egy diverz, alkalmazkodó élelmiszerellátási rendszert követelne, a mezőgazdaság továbbra is az egyre szűkülő agáripari útra van kényszerítve.

Manapság a Bayer, Monsanto, Dupont, Dow, Syngenta és a BASF irányítja a globális mezőgazdasági vegyszerek piacának háromnegyedét, illetve a kereskedelmi vetőmag piac közel kétharmadát. A nyersanyagárak csökkenésével profitjuk azonban visszaesett. Azok a farmerek, akik kevesebb bevételre tudtak szert tenni, anyagi gondokkal küzdöttek. Ennek következtében az Egyesült Államokban a farmerek elpártoltak a drága GM vetőmagoktól és Európában is több mint 3 mérföld farm tűnt el az elmúlt 8 évben. Két éve a mezőgazdasági vegyszerekkel foglalkozó cégek fúziók kialakítására kötelezték el magukat, hogy a nyereségszerzés mellett még erősebbekké és nagyobbakká válhassanak. A legfrissebb fúziós megállapodás 66 milliárd dollárt ér, mely a Monsanto – a sokak szerint ellentmondásos Egyesült Államokbeli vezető óriás, a világ legnagyobb vetőmag és a hetedik legnagyobb rovarirtó cége – és a német Bayer – a világ második legnagyobb mezőgazdasági vegyszerekkel foglalkozó és a hetedik legnagyobb vetőmag cége – között jött létre. Hogy fokozzuk a megállapodás körüli feszületséget a Monsanto nemcsak a világ vezető genetikailag módosított vetőmag ellátója – aminek köszönhetően irányítása alatt tartja a zöldség vetőmag piac közel negyedét Európában – hanem még a hagyományos kukorica vetőmag piacán is jelen van. A glifozát gyomirtó az egyik nagy bevételi forrása, melyet manapság olyan gyakran használnak egész Európa területén, hogy az már a Föld Barátai nevű nemzetközi szervezet vizsgált tagjainak vizeletében is 44%-ban kimutathatóvá vált.

A Bayer a legnagyobb forgalmazója a legtöbb rovarirtó szernek, így például a neonikotinoidoknak is, melyek megtalálhatóak az Egyesült Államokban fogyasztott gabonapehely, cukorrépa, valamint repce 90%-ban. A tervezett Bayer-Monsanto egyesülést egy 130 milliárd dolláros alku követ az Egyesült Államokkal korporáló DuPont – második legnagyobb a vetőmag, illetve hatodik legnagyobb rovarirtó szer gyártó cég – és a Dow Chemical – ötödik legnagyobb vetőmag, negyedik legnagyobb rovarirtó szer gyártó cég – között. Kína a saját élelmiszerbiztonságára koncentrálva, szeretné kivenni a részét az alkuból és saját mezőgazdasági vegyszerekkel foglalkozó cégét (ChemChina) – leányvállalatokon keresztül a hetedik legnagyobb a globális rovarirtó szer eladásban – 43 milliárd dollárért felkínálta a Svájci Syngentának. Hasonló folyamatok zajlanak párhuzamosan a műtrágyákkal foglalkozó szektorban is. A narratíva azért lett felajánlva, hogy tisztázza a feltételezett szabad piac dominanciáját, miszerint csak a nagyobb, bátrabb, új entitások képesek kiállni a mai idők próbáját azaz, hogy hogyan gondoskodjunk 2050-re 3 milliárd emberről a bolygó elpusztítása nélkül.

greenpeace méregkeverőgreenpeace méreg ellenes kampány

Az emberektől azt kérik, fogadják el az intenzív mezőgazdaság modelljét, mint a tudomány hősies vívmányát szemben a primitív, alacsony hozamú, hagyományos termelési módszerekkel. Nincs más alternatíva. Azonban valójában az élelmiszertermelés intenzív monokultúrás modellje az, ami szembe megy a már kitaposott, jó ösvénnyel. A háború után csakugyan nagy előrelépést értünk el az élelmiszertermelés globális növelésében köszönhetően a növénynemesítéseknek, a vegyszer használatnak, a mesterséges műtrágyázásnak és a rovarirtó szereknek. Azonban a zöld forradalommal járó diadal közepette nem feledkezhetünk meg a módszerek hosszú távú hiányosságairól, melyek kétségkívül láthatóak.

A mezőgazdasági vegyszerek túlzott használata a biodiverzitás csökkenéséhez, döntően a beporzók veszélyeztetéséhez vezetett. A kártevőkkel szemben ellenálló növények termesztése, olyan ellentétes folyamatokat is beindíthat, mely az addigi haszon kárára válik. Kutatások bizonyítják, hogy bár rövidtávon az intenzív monokultúrás gazdálkodás hektáronkénti hozama nagyobbnak bizonyul, hosszútávon a termőterület teljes hozamát vizsgálva a diverzifikált gazdálkodás többet termel. Ha az élelmiszergazdálkodás fő célja, az emberek fenntartható ellátása, egészségesen tartása a monokultúrás termelés megbukik. Bár a rendelkezésünkre álló élelmiszer duplája a szükségesnek, még mindig vannak a világnak olyan régiói, ahol több mint 750 millió ember rendszeresen éhezik. Ezzel egy időben 2 milliárd ember túlsúlyos. Az említett nagy cégek által működtetett agráripari rendszer alátámasztja, hogy ezek a cégek elsődlegesen a kisszámú összetevőt tartalmazó árucikkek exportjában érdekeltek.
Az ETC kutató csoport vizsgálatai rámutattak, hogy a GM vetőmag cégek fejlesztéseiket a kukoricára, szójára és a repceolajra koncentrálják, ahelyett, hogy a farmerek által termesztett széles skálájú növényekre fókuszálnának. Ezen növényi áruk termesztése bár kiveszi részét az élelmiszerláncból, de elveszi a helyet a megfelelő táplálkozáshoz nélkülözhetetlen növényektől. A táplálkozási szokásokkal összefüggő betegségek utolérték a fertőző betegségeket és ma már a korai halálozásért leginkább felelős okok között szerepelnek.

Habár a cégek a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági fenyegetés megoldásáról beszélnek, az agráripar élelmiszerellátási rendszere az egyik legalapvetőbb oka annak. Az emberi tevékenységekből származó üvegházgáz kibocsátások egyharmadát11 az intenzív, monokultúrás gazdálkodás által felállított rendszer okozza. A korporációk létrejötte az élelmiszerellátási rendszerben elszívja a bevételt a nagy cégek felé. Azonban ez sem működik minden esetben. A Monsanto főigazgatója több mint 135 millió dollárt kért a Bayerrel való egyesülésért cserébe, azért, hogy az elővételi jogot és a végkielégítést közösen állják. Paradox módon a fent említett hatalomegyesítés céljából létrejött három egyesülés egy új sebezhető szektor meglétét fedte fel. A rovarirtó szerekkel kapcsolatos ügyek is nyomás alá kerültek.
 

A Monsanto emberiség elleni bűncselekmény miatt áll népgyűlés elé Hágában

A Bayer és a Syngenta mindketten nagy termelői a neonikotinoidoknak, amik nemrég lettek kitiltva az EU-ból, azok méhekre való negatív hatásai miatt. Az EU szintén erőltetve van, hogy korlátozza a glifozát használatot amióta a WHO szerint annak „esetleges karcinogén” tartalma feltétezhetővé vált. Az élelmiszertermelés ilyen módjának elítélésével az emberek legtöbbje – még azok is, akik promótálják – egyetért. Akkor miért nem változtatunk? Oliver de Schutter az UN korábbi előadója szerint a változást az akadályozza, hogy az érték megóvása érdekében csak limitált számú cselekvő rendelkezik megfelelő kompetenciával, politikai és ökológiai erővel, képességgel a kormány irányelvének újraformálására.

Az egyik front Afrika, ahol egy új küzdelem van kibontakozóban az agráripari modell megreformálásával kapcsolatosan. Ez talán alkalmazható lesz Afrikában. Azonban más ettől eltérő ökológiai szemlélet is kibontakozóban van az élelmiszerellátás jövőjét illetően. Ez pedig nem más, mint a kenyai Naivasha tóra építő kertészeti exportcég. A cég (Flamingo Homegrown) elhagyta a már régóta használt vegyszeres rovarirtó szerek használatát, egyrészt egy kampánynak köszönhetően, mely a vegyszeres rovarirtó szerek dolgozókra gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet, másrészt pedig azért, mert rájöttek, hogy a szereik kezdenek hatástalanná válni a rovarokkal szemben. Újragondolták gazdálkodásukat egy olyan módon, mely csak kezdetlegesen alkalmazza a mezőgazdasági vegyszereket. Kemikáliák helyett magasan képzett afrikai tudósokat kezdtek foglalkoztatni, hogy tanulmányozzák és reprodukálják az egészséges talajban levő gomba és mikorrhiza törzseket. A szakemberek komplex ökológiai rendszerek nyújtotta lehetőségek kihasználásán dolgoztak. Hatalmas üvegházakat építettek, amikben katicabogarakat tenyésztettek, hogy azokkal biológiailag szabályozzák a rovarokat. Van más út is az élelmiszerbiztonsághoz – ez azonban a szöges ellentéte a három mezőgazdasági vegyszerezéssel foglalkozó óriások világának- írta a theguardian.com.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek