A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által szeptember 12-13-án Budapesten a Civil EU Elnökség keretében szervezett nemzetközi konferencia.
Az EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításának kihívásairól és lehetőségeiről szóló konferencia időzítése nem lehetett volna jobb. Az aszályos időszak éppen a konferencia napján szakadt meg és adta át helyét a víztöbbletnek (és nem vízfeleslegnek, ami tulajdonképpen egy értelmezhetetlen fogalom). A konferencián – a Civil EU Elnökség célkitűzésének megfelelően – a résztvevők az akadémiai és civil szféra képviselőitől, több mint felük külföldi előadó, hallgathatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a vízügyi szektor, és milyen minta projektek vannak arra, hogy megfelelően alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz (az előadások itt érhetők el).
Az európai gazdaság különböző ágazatait eltérő hatások érintik, de van egy közös tényező, amely minden szektort érint: az éghajlatváltozás gyakran a vízhiányon keresztül jelentkezik. Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára. A 2024-es év elmúlt 90 napja a bizonyíték arra, hogy a változás elkezdődött. A HungaroMet honlapján elérhető adatok bizonyítják, hogy hirtelen nagy mennyiségű csapadék éri hazánkat, ami az átlagtól jelentős eltérést okoz, de ettől még a vízhiányos állapot három hónapos (90 napos) távlatban fennmarad. Mindez bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében nem lehet tovább halogatni a cselekvést és újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást.
Fentiekre tekintettel és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek konferenciáján elhangzott előadások alapján az esemény szervezői összeállítottak egy nyilatkozatot, amely az Európai Bizottság és a magyar kormány felé fogalmazott meg számos, sokszor egymással összekapcsolódó követelést. A civil szervezet képviselői fontosnak tartják, hogy a Mario Draghi által fémjelzett versenyképességi jelentésből kimaradt zöld szempontok is megjelenjenek a hamarosan felálló új Európai Bizottság következő öt éves programjában. Mind az EU-s mind a hazai döntéshozók be kell lássák, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem sikerülhet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építenünk.
“A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel.” Ezt nem a civil szervezetek mondják, hanem a 2020. évi XLIV törvény a klímavédelemről. A jogszabály, bár nem említi, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozáshoz kapcsolódó extrém vízhelyzeteknek, a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó közpolitikai szabályokra utal, ezért fontos lenne ha a kormány figyelembe venné a konferencia nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat.
A politikusok persze jobban szeretnek a katasztrófa helyzetekben erős emberként megjelenni, mint a katasztrófahelyzetek kiküszöbölő tevékenységeket támogatni. Ha hazánk felkészült volna az aszályhelyzetre, akkor nem lenne szükség a gazdák kárának mérséklésére, aminek köszönhetően egy politikus megmentőként tetszeleghet, és ha felkészültünk volna az időszakosan megjelenő víztöbbletre – mondjuk természet alapú megoldásokkal (hódgazdálkodással) -, akkor egy politikusnak sem kellene a gátakon homokzsákokat pakolni és vészhelyzetről papolni.
A konferencia nyilatkozatában megfogalmazott kérések között fontos kiemelni az alábbiakat:
- Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, amely a vizek gyors elvezetését, sokszor pedig a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
- Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
- Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a Civil EU Elnökség zárásával a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll. A teljes nyilatkozat itt érhető el.
