A fukusimai atomerőmű katasztrófa arra figyelmezteti a nukleáris beruházást folytató országokat, hogy egy súlyos baleset teljes társadalmi és pénzügyi összeomlással járhat. Japán hajszál híján megsemmisült öt évvel ezelőtt, az adófizetőknek körülbelül egyévi magyar GDP-nek megfelelő összegébe került eddig a kárelhárítás, és nagyon messze van még a vége.

Teljes káosz uralkodott a döntéshozatalban és az intézkedések végrehajtásában a kormány legmagasabb szintjein is Tokióban a fukusimai atomerőmű 2011. március 11-ei katasztrófája idején – derült ki az akkor hivatalban lévő miniszterelnök, Kan Naoto beszámolójából. A volt kormányfő a The Daily Telegraphnak nyilatkozott a tragédia ötéves évfordulója alkalmából.  A 9,0-es erősségű földrengést követő cunami 13 méter magas hulláma átcsapott az erőművet a tenger felől védő, 10 méter magas falon, a víz elöntötte a pincét, ahol a rendszerek hűtéséért felelős tartalékgenerátorok voltak. Az áramkimaradások miatt a gondok akadtak a reaktorok hűtésével, így azok túlhevülése fenyegetett.  Az első robbanás hat nukleáris rektor közül az egyes számúban történt március 12-én, ezt a hármas egység követte 14-én, majd a négyes 15-én.

Kan szavaiból most kiderült, hogy alig tudtak valamit arról, mi is történik valójában az atomerőműben. A miniszterelnök elismeri, hogy amikor megkapta a hírt, hogy leállt a fukusimai reaktorok hűtése, kiverte a hideg veríték. Mivel tanult fizikát egyetemista korában, a rendelkezésre álló kevés információ alapján azzal azért tisztában volt, hogy a katasztrófa nagyobb lehet az ukrajnai Csernobilban történt 1985-ös nukleáris balesetnél. Ott egy reaktor volt érintett, itt hat állt a leolvadás szélén.

Ötvenmillió ember

A volt miniszterelnök elmondása szerint a levegőbe kerülő radioaktív anyagok 11-e és 15-e között egyre nagyobb területre terjedtek ki, és ha a maradék három reaktor is leolvadt volna, akkor a szennyezés érintette volna Tokiót is. A válság csúcspontján a kormány mérlegelte a főváros kiürítését és a rendkívüli állapot bevezetését.  Japán fennmaradása volt a tét. Egy 50 millió embert érintő evakuáció olyan hatással járt volna, mintha az ország elveszített volna egy nagy háborút.

fukusima egy év távlatából

Ötven ember

Kant később egy parlamenti vizsgálóbizottság felelősnek találta a katasztrófa kezelésében elkövetett hibákért, köztük az információk visszatartásáért és azért, hogy elrendelte az úgynevezett Fukusima 50, azaz ötven szakember helyszínen maradását, miközben 750 embert kimentettek.  A volt kormányfő azonban úgy véli, helyesen cselekedett. Szerinte a válság megoldásának kritikus pontja volt, amikor felkereste az atomerőmű tulajdonosa, a Tepco áramszolgáltató cég irodáit, és elrendelte, hogy ne evakuálják a létesítményt. Ennek köszönhetően – azaz tehát az életüket kockáztató emberek erőfeszítéseinek köszönhetően – tudták leszűkíteni 20 kilométerre a kiürítési zónát 250 kilométer helyett. Az utóbbiba beleesett volna a Fukusimától 240 kilométerre lévő Tokió is. Mindez hajszálon múlott.

A biztonsági főnök képtelen volt feladata ellátására

Kan különösen nagynak tartja a Tepco felelősségét, ugyanis számos hasonló kisebb baleset történt 2011. március 11. előtt. A cég menedzsmentje 2009 júniusa óta tudta, hogy a létesítmény sérülékeny egy cunami esetén, ám a kockázat ellenére nem tette meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket. Sokkolta az is, hogy a japán nukleáris biztonsági hivatalt vezető Teraszaka Nobuaki képtelen volt feladata ellátására. Kérdeztünk tőle valamit, ám képtelen volt világos választ adni – mondta a brit lapnak. Kiderült, hogy a biztonsági főnöknek közgazdasági diplomája van.

Még mindig veszélyes

Öt évvel a tragédia után az erőmű továbbra is veszélyezteti a környezetet és az emberek életét. A kettes és hármas reaktorban még mindig bent vannak a radioaktív üzemanyagok és egy kevés szennyezett víz napról napra kiszivárog a létesítményből annak ellenére, hogy a Tepco ezt tagadja – állítja a volt kormányfő. Szerinte utóda, Abe Sizno hibát követett el azzal, hogy lehetővé tette a katasztrófa után leállított japán atomreaktorok fokozatos újraindítását.
 

A fukusimai atomkatasztrófa után 2 hónapig hazudott a TEPCO

Öt év elteltével a tokiói elektromos művek, a TEPCO vezetése elismerte: annak idején két hónapos késéssel jelentették be csupán, hogy a Fukusima Daiicsi nukleáris erőmű több reaktormagja is leolvadt.
A 2011. március 11-i földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett nukleáris balesetről hetekig félrevezető információkat tett közzé az energiaszolgáltató cég, noha elvileg köteles lett volna a lehető leghamarabb tájékoztatni a közvéleményt, hogy megkezdhessék a veszélyeztetett lakosság kiköltöztetését. Szakértők szerint, mivel a reaktor hűtőrendszere leállt, a második védvonalat, az akkumulátorokat pedig a cunami használhatatlanná tette, ezért a reaktorokban a természeti katasztrófát követően órákon belül megindult a leolvadás. A TEPCO cég csak most vallotta be, hogy a halogatással nemzetközi és belső előírásokat egyaránt megsértettek.
 

Ne építsenek atomerőműveket!

Japán nem tanult eleget a leckéből, nem hallgat azokra, akik egy újabb tragédia lehetőségére figyelmeztetik – mondja. Történtek biztonsági intézkedések, például megemelték a cunamik ellen védő falakat, de Kan szerint mindez nem elég. Sűrűn lakott térségekben nem szabadna atomerőműveket építeni – szögezi le. A cunami után Japán éveken át megvolt nukleáris energia nélkül, ez bizonyítja, hogy így is megoldható az ország energiaellátása.  A volt kormányfő elismeri, hogy korábbi álláspontjához képest 180 fokot változtatva a fukusimai katasztrófa óta ellenzi a nukleáris energia felhasználását. A hasznokat a kockázatokkal kell szembe állítani egymással – fejtegeti. Egy reaktor leolvadása lerombolhat egy teljes erőművet. Egy ilyen baleset ugyan nem valószínű, ám a lehetséges kár nagyságának tükrében a kicsi esély túl nagy a kockázat.

Az öt évvel ezelőtti balesetben senki sem halt meg azonnal a radioaktív sugárzás miatt. A reaktorleolvadások miatt közel 400 ezer embert kellett kitelepíteni az erőmű 20 kilométeres körzetében. Ennek szélén lévő egyik településre nemrégiben visszaengedték a lakosokat, ám csupán hat százalékuk, főként idősek éltek a lehetőséggel. Régi lakóhelyükön egyébként az erőmű megtisztításán dolgozó munkások élnek.

Az adófizetőké a cech

A baleset eddig 100 milliárd dolláros (az éves magyar GDP-vel összemérhető) nagyságú költséget okozott a japán adófizetőknek – állítja a Financial Times (FT) az ötéves évfordulóra készült cikkében. A pénzügyi lap újságírói szerint a Tepco és a kormány állításával szemben nem a cég és az energiaszolgáltató ágazat, hanem végső soron – ha másban nem az áramszámláikon – a felhasználók állják ezt a cechet.  Az FT szerint Fukusima esetéből levonható az a tanulság, hogy a nukleáris balesetekkel kapcsolatos rendkívüli költségeket igen nehéz magántársaságokra hárítani. Ezt figyelembe kell vennie minden olyan országnak – köztük Nagy-Britanniának és Magyarországnak —, amely atomerőműveket épít.

Számoljunk!

A katasztrófa összesen 13,3 ezer milliárd jenbe (118 milliárd dollár) került – idézi az FT Oshima Kenichi, a Ritsumeikan University professzorának becslését. Ebből 2,6 ezer milliárdot a Tepco részvényeseinek pénztárcája bán. Ez a különbség papírjaik 2011. március 10-ei illetve mai értéke között.  A kiadások között szerepel a lakosság és az érintett vállalatok kártalanítása, ami 6 ezer milliárd jen körül alakul, 3,5 ezer milliárdot vitt el a létesítmény és környékének megtisztítása és további több mint 2 ezer milliárdot az erőmű lezárása. És ez a számítás nem tartalmazza az összes japán nukleáris létesítmény éveken át tartó kikapcsolásával és biztonsági megerősítésével járó költségeket!

Ki fizet a végén?

A kiadásokat elvileg a Tepcónak kell kifizetnie, ám az államtól támogatást kapott az anyagi lehetőségeit meghaladó költségekre. Elvileg ez a pénz visszajön a cégre és a többi atomerőmű-üzemeltetőre kivetett adóból, ám a vállalatok az ezzel járó pluszköltségüket az áramszámlákon keresztül nyilván továbbhárítják az ügyfeleikre. Emellett a japán árampiac április 1-jén életbe lépő liberalizálása miatt kétséges, hogy fenntartható-e az adó, hiszen a verseny leszoríthatja az árakat, s ezzel a fizetésképtelenség felé taszíthatja a túl magas költséggel működő szolgáltatókat. A Tepco szóvivője szerint a cég elég jövedelmet termel a katasztrófa okozta károk végleges elhárításával járó cech kifizetésére.

Zombi vállalat

A professzor költségbecslését sem a Tepco sem a tokiói kormány gazdasági tárcája, sem a pénzügyminisztérium nem kommentálta az FT-nek. A kormány szerint is végső soron az áramszolgáltató fogja állni a kiadásokat.  Oshima megjegyzi, hogy a számla tovább fog nőni. A kormány eddigi stratégiája, nevezetesen hogy életben tartotta a Tepcót, amely elvileg kezeli a baleset következményeit és kifizeti az ezzel járó számlát, eddig bevált. Ugyanakkor az egekbe emelkedő költségek láttán kétséges, hogy van-e értelme továbbra is bajlódni a nyilvánvalóan fizetésképtelen vállalattal-írta a napi.hu.

Megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a – Paks 2 prototípusának számító – Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán – írja Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő a blogján. Eszerint Viktor Petrovics Alejnyikov, a Leningrád Atomerőmű korábbi dolgozója, aki 1991 óta dolgozott a létesítményben az erőmű két új reaktorának építéséről hozott nyilvánosságra ijesztő részleteket és dokumentumokat, amelyek mindent átható korrupcióról, a biztonsági kultúra teljes hiányáról, a szakemberek képzésének elhanyagolásáról, a minőségbiztosítás kikerüléséről, törött és hibás alkatrészek beépítéséről tanúskodnak. Alejnyikov legfontosabb állítása, hogy a Roszatom által kivitelezett reaktorokba beépített primer köri csővezetékek nem felelnek meg az orosz állami szabványoknak; az építkezésen megfelelő szakképzettség nélküli munkavállalók dolgoznak, a felkészültséget illetve az anyagminőséget igazoló dokumentumokat meghamisítják. A szakember által közzé tett információk alapján a Green World nyílt levélben fordult az orosz hatóságokhoz.

Jávor megjegyzi, hogy a nyomottvizes orosz atomerőművekben visszatérő hiba a csővezetékek anyaghibája és korróziója. A Paksi Atomerőmű 3-as blokkjában 2013-ban éppen egy ilyen jellegű hiba miatt folyt el 60 ezer liter sugárszennyezett bóros víz. Jávor a fentiek alapján úgy véli, az Oroszországban napirenden lévő vizsgálatokat Magyarország sem spórolhatja meg: tisztázni kell, hogy az ottani tervezési, konstrukciós és kivitelezési hibák kizárhatóak-e a paksi projektnél.

Nem volt lényeges szabálysértés

Cikkünk megjelenését követően reagált a Roszenergoatom konszern sajtószolgálata, mint a Leningrád 2-es atomerőmű projekt megrendelője a fent említett vádakkal kapcsolatban. Ebben közlik, hogy a Szentpétervár melletti Leningrádi atomerőmű 2-es kiépítés kivitelezési munkálatai az oroszországi szabályozásnak és a vonatkozó törvényeknek megfelelően, az ellenőrző szervek, beleértve a Rosztyehnadzor, illetve a megrendelő, a Roszenergoatom konszern állandó felügyelete mellett zajlanak. A konszern szerint a Leningrádi atomerőmű 2-es kiépítés területén egyetlen egy lényeges szabálysértés sem történt. Kisebb szabálysértések előfordulnak, amelyek bármilyen más, nagy volumenű, több ezres dolgozói létszámot feltételező építkezés esetében is vannak. Ezeket regisztrálják és a szokásos rend szerint megszüntetik. Az építési területen nem csak a megrendelő, hanem az állami szervek képviselői is tényleges ellenőrzéseket végeznek – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

Viktor Alejnyikov kijelentéseivel kapcsolatban a Roszenergoatom kijelenti: "a magyarországi hírekben megjelent, egy szentpétervári sajtóértekezleten elhangzott kijelentések egyetlen állítását sem támasztják alá tények – dokumentumok vagy fényképek -, vagy bármilyen más bizonyító erejű anyag. Viktor Alejnyikov ezen a sajtóértekezleten maga is elismerte, hogy az általa ismertetett információk saját következtetéseit tükrözik csupán. A Roszenergoatom konszern egyébként ellenőrizte Viktor Alejnyikov kijelentéseit és az érintett berendezéseket és nem igazolódtak a nyilatkozatban foglalt állítások." Továbbá a konszern megjegyzi: "jelenleg egyébként Viktor Alejnyikov munkaügyi konfliktusban áll a korábbi munkaadójával és nem kizárt, hogy részvétele a sajtóértekezleten a volt munkaadójára való nyomásgyakorlás egyik formája volt a már említett munkaügyi konfliktusban."-írta a napi.hu.