Emmanuel Macron kormánya a gázolaj adóját emelte, de a repülésén nem változtatott – progresszív zöld-adózás lehet a megoldás. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos társadalmi igazságtalanságokra hívja fel a figyelmet a Guardian legújabb írása.
A szerző, Lucas Chancel szerint jelenleg aligha tarthatóak a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak, miszerint a globális átlaghőmérséklet emelkedést két Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti mértékhez mérve.
A legtöbb ország máig adós a 2015-ben aláírt egyezményben vállaltak betartásával, vannak olyan államok, ahol még nőtt is a károsanyag-gáz kibocsátása.
Magyarország és a többi kelet-európai állam azért van relatíve jó helyzetben ezen a téren, mert a szocialista nagyipar 1990 utáni összeomlása eleve radikális javulást hozott. (Tragikus társadalmi hatásokkal persze – a szerk.)
Lucas Chancel állítása szerint a Föld országainak leggazdagabb tíz százaléka a felelős a legtöbb káros hatású gáz kibocsátáséért, és ezeken az államokon belül is a legtehetősebb tized a legszennyezőbb.
Például az Egyesült Államokban a legalacsonyabb bevétellel bíró háztartások személyenként évente 10 tonna ilyen gáz elfogyasztásáéért felelősek, míg a leggazdagabb deciens esetében ez azt érték 75 tonna. Az arányok hasonlóak a többi fejlett országban is, de a kormányok egyelőre nem hoznak radikális intézkedéseket.
Emmanuel Macron francia elnök például a környezetvédelemre hivatkozva emelte a gázolaj adóját 2018-ban, miközben a kerozinra kirótt adó nem változott. Emiatt indult a – idővel szélsőjobboldali emléket, például antiszemitizmust is magával hozó – „sárga mellényes” tüntetéssorozat. A szerző ezért egy „környezetszennyezési progresszív adó” bevezetését javasolja, ahol a többet utazók, több energiát használók fizetnének azért, hogy a klímaegyezmény vállalásait tartani lehessen- írta az azonnali.hu
A környezetszennyező repülést az állam nem adóztatja
Milliárdokat nyerhetne a költségvetés szinte észrevehetetlen adóval, de még csak felelőse sem akad a területnek a kormányon belül. Nem csak nálunk, a világ nagy részén komoly gond van a legdurvábban környezetszennyező repülés adóztatásával. Amíg a világ a legtöbb szén-dioxid kibocsátó iparágban csökkenteni próbálja a szennyezést, a repülésben teljesen biztos, hogy gyorsan nőni fog a károsanyag kibocsátás.
A repülés az elmúlt évtizedekben vált tömegek számára elérhető utazási formává. Korábban csak kevesek kiváltsága volt, és a nemzetközi szabályozása is különleges volt. Mivel nem sok szerepe volt az államok költségvetésében, és sokáig a fejlődés zálogát látták a légi közlekedés fejlesztésében, számos kivételes szabály sokáig fennmaradt. A repülés adózási kérdéseit 1944-től próbálták már egységesíteni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO), és az elmúlt évtizedekben is folyamatosan pontosították a szabályokat, de ami változatlanul fontos, hogy az országba érkező repülőket ne lehessen megadóztatni vagy vámoltatni azokért az üzemanyagokért vagy eszközökért, amik a fedélzeten vannak. A fő elgondolás az volt, hogy a reptéri szolgáltatásokért úgyis fizetnek az utasok, így ne nagyon akarjanak a kormányok egyéb adókat a légi közlekedés nyakába varrni. Ám ezen 1996-ban változtatni kellett: ekkor ismerte el az ICAO az országok jogát, hogy amennyiben úgy gondolják, környezetvédelmi megfontolásból adókat vagy díjakat vessenek ki.
Folytatás: Kormányzati lapítás
Nyitókép: Greenpeace demonstráció – repülőgép zöldre festés Párizsban
Kapcsolódó anyagok:
Egyre kevesebb svéd akar repülőre szállni
Az előző klímacsúcsnál több mint kétszer nagyobb volt a glasgow-i szénkibocsátása
Az osztrák környezetvédelmi miniszter vonattal ment a glasgow-i klímacsúcsra
4-5 nemzetközi repülőteret hozna létre a kormány vidéken
Mennyire zöld az ENSZ klímakonferenciája, ha kikötik, hogy a privát repülők hol parkolhatnak
A kertváros nem leszállópálya – zűrös légi ügyek Budapest felett
