Budapest „rozsdagyűrűje” nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan nagy területű, ahol új városi alközpontokat lehetne létrehozni, nagyot lépve ezzel a kompakt város koncepció megvalósítása felé – mondja Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke.
Csakhogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek (mozgás)tere egyre szűkül, még egy friss térkép is készült a területekről, amelyekre már nincsen ráhatása az önkormányzatoknak. A főváros azonban kompromisszumkész: egy, a beépítési paramétereket szabályzó kézikönyvön dolgozik, amely az új fejlesztések zsinórmértéke lehet, és amelyhez a lehető legszélesebb körű társadalmi, szakmai támogatást nyerne meg.
A kompakt város a szakmában egy régebb óta elfogadott irányelv: már a Főváros által 2013-ban jóváhagyott Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció is a kompakt város gondolata köré szervezi a városfejlesztés irányait. Meghaladtuk a XX. század funkcionálisan elválasztó fejlesztési elveit, helyette vegyes területhasználatra törekedünk, ahol a lakóhelyhez közel megtalálhatóak a napi életvitel alapvető szükségletei: kereskedelem, szolgáltatások, intézményi alapinfrastruktúra, zöldfelületek stb. Ennek az irányzatnak a divatos hívószava ma a 15 perces város, ahol minél kevesebb közlekedési kényszer mellett lehet jól élni.
Szóval a kompakt város egy régi célkitűzése Budapestnek. Mégsem történt sok minden a megvalósítás terén a minket megelőző időszakban. Az általunk készített és elfogadott új ITS (Integrált Településfejlesztési Stratégia) az első, ami úgy próbálta megfogalmazni mindezt, hogy ne csak a várostervezők és az építészek értsék, hanem a köznyelv is. Ez az Otthon Budapesten program, melynek az a lényege, hogy a Budapestet sújtó számos problémát ne a tüneteknél, hanem a gyökerüknél próbáljuk kezelni.
Az én megközelítésemben Budapesten három válság van, amelyek ráadásul egymást erősítik: ez a lakhatás, a közlekedés és a zöldfelületek válsága.
