A lakosság „rezsicsökkentett” gáz- és áramdíjai mellett legalább az év végéig az átlagfogyasztás feletti „lakossági piaci” árak is jelenlegi szintjükön maradnak – közölte a Népszava kérdésére a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Az energiaár nem csökken, a vízé nőhet, a jelek szerint most az emelt tarifák is a „rezsicsökkentés” fenntartását fedezik.
Pedig a kabinet az átlagfogyasztás feletti gázdíj tavalyi augusztusi meghétszerezésekor még azt ígérte, hogy az akkor emelt tarifa később követi a tőzsdét. A jogszabály is ezt sugallja, amely szerint a megemelt tarifa a „versenypiaci költségeket” tükrözi. Igaz, a Fidesz által amúgy sokat bírált, szociálliberális időszakra jellemzően, módosítását maga a szolgáltató kérheti, ami a cég kiadásainak csökkenése – vagyis profitjának emelkedése – esetén vontatottabb lehet. A tőzsdei árak tavaly augusztusra a 2021 áprilisát megelőző évtizedek szintjének sokszorosára ugrottak.
Bár a kormánypropaganda ezért következetesen az „elhibázott brüsszeli szankciókat” kárhoztatja, az árakat eredendően egyértelműen Vlagyimir Putyin intézkedései – így egyes EU-tagországok gázellátásának Ukrajna megtámadását megelőző és követő elzárása – lőtték az egekbe. Így noha Orbán Viktor a tavalyi kampány alatt a Fidesz megválasztása fejében a többi között a rezsicsökkentés fenntartását ígérte, a piaci árak elszabadulása nyomán, az átlag feletti fogyasztás díjának megsokszorozásával, ezt részben megszegte. Pedig azt is állította, hogy 2021 végén megkötött, új, orosz gázbeszerzési megállapodásunk függetleníti a lakossági rezsit a tőzsdéktől. Az a Népszava által is többször bizonyított tény viszont, hogy a lakossági szolgáltatást végző állami MVM által az oroszoknak fizetett szerződéses gáztarifa valójában a holland tőzsdét követi (sőt, gyakorta még annál is drágább), ezt az állítást is megdöntötte.
(A „rezsicsökkentést” ehelyett az tartja fenn, hogy az Orbán-kormány az MVM alacsony bevételei és magas kiadásai közötti, több ezermilliárdos különbséget közpénzből állja.)
Januárban tízszázalékos felárral kaphattuk Oroszországtól a gázt, ha mástól veszünk, százmilliárdot megtakaríthattunk volna
Gulyás Gergely április 6-án a Népszava és más lapok tudakozódására újabb, a helyzethez idomított „alapelveket” vázolt. Egyrészt nem tartaná „észszerűnek” a lakossági tarifákat „naponta vagy kéthetente” a gyorsan változó piaci árakhoz igazítani. Másrészt a négy szóban forgó díjból – az áram és a gáz rezsicsökkentett, illetve „lakossági piaci” árából – csak az utóbbit haladja meg „ma valamivel” a tőzsdei szint és ezeket „egészükben kell tekinteni”. A miniszter érvei szerint ráadásul a kiállított lakossági gázszámlák négyötöde, áram esetén pedig kétharmada az átlag alatti, rezsicsökkentett szinten maradt. Az MVM pedig a most értékesített gázt még korábban, drágábban szerezte be.
Mindezen érvekkel szemben a valóság, hogy a gázárak a tavaly augusztusi csúcspont óta szinte folyamatosan estek mostanra az akkori szint hatodára, a lakossági piaci gázár harmadára. Saját jogszabályuk sem „napi vagy kétheti”, hanem – az iparági hagyományoknak megfelelően – negyed éves árfelülvizsgálatot ír elő. Bár számításaink szerint az MVM a tavaly július és idén március közötti három negyedév során mindössze szeptember és december között, azaz négy hónapig fizethetett a lakossági piaci díjnál többet az oroszoknak, a tárolókban, különösen az enyhe tél miatt, valóban jelentős mennyiségű, drága készlet ragadhatott benn. Ám eme, pontosan nem követhető felállás elhibázott politikai és üzleti döntések következménye, aminek árát a jelek szerint mégis az átlagon felül fogyasztókkal fizettetnék meg.
Beragadt a drágán vett magyar gázkészlet, a luxusgázvásárlást semmi nem indokolja
Bár Gulyás Gergely változékony piaci árakra vonatkozó érve áram esetén sem valós, tény, hogy a tőzsdei szint itt még meghaladja a lakossági piaci árat. Ez ugyanakkor azért mégis lényegtelen, mert az MVM a lakossági áram túlnyomó részét nem külföldről, hanem a Paksi Atomerőműből vásárolja, a piaci szint töredékén, kilowattóránként 12 forint körüli áron. Ez tehát – az akkori, tagadhatatlan tőzsdei árugrás dacára – az augusztusi lakossági áremelés eredendő szükségességét is megkérdőjelezte. Elszámolás szempontjából bizton állítható, hogy az MVM ezen is nyer, amiből a gázon elszenvedett veszteségeit ellentételezheti.
Akár nőhet is a vízdíj
A kormány döntése nyomán az energiaügyi miniszter előterjesztést készít a hazai lakossági vízdíjak egységesítéséről – közölte az április 6-i kormányinfón Gulyás Gergely. Ez elkerülhetetlenül, adott térségenként árcsökkenést és áremelkedést is hozhat – tette hozzá a Népszava kérdésére. A lépésre azért látják elérkezettnek az időt, mert – a hatalmas pénzügyi veszteségek, illetve a forráshiány miatti folyamatos állagromlás folytán – egyre több helyhatóság adja át víz- és csatornarendszereit az államnak. A kormány szerint viszont az ország méretei nem indokolnak többszörös árkülönbségeket. 2012 előtt lényegében az összes település maga döntött a helyi víz- és csatornadíjakról. Az állam ekkor emelési tilalmat, 2013-ban pedig további, egységes, 10 százalékos csökkentést írt elő. A díjak azóta sem változtak, viszont a rendszer – a miniszter saját bevallása szerint is – több ezermilliárdos felújítást igényel. A hálózatból a víz átlag 22 – egyes térségekben 60 – százaléka „elvész”. A szolgáltatás évi mintegy 150 milliárdos költségvetési támogatást igényel. A lakossági víz- és csatornadíjak rendszerében egyelőre nem terveznek az átlag feletti fogyasztásra az áram- és gáztarifákhoz hasonló, „piaci díjakat” – szögezte le kérdésünkre Gulyás Gergely.
Ha a szakmai bírálatokkal nem törődve, a „lakossági piaci” díjfizetők alacsonynak tetsző arányára valósként is tekintünk, tény, hogy a kéttarifás rendszer bevezetése ügyviteli káoszt hozott, kifizethetetlen, „később visszajáró”, vagy akár téves számlák tömkelegével.
Arról nem is beszélve, hogy a lakossági piaci árak tekintetében tőzsdekövetést ígértek. Ráadásul, mivel a nemzetközi áresés miatt jelentősen enyhült az idénre elkülönített, brutális méretű, 2610 milliárdos rezsialapra nehezedő kifizetési nyomás, e keretből jutna ígéreteik betartására is. Az Orbán-kormány azonban a jelek szerint a piaci áresés hullámán most inkább pénzügyi tartalékokat képez.
Olcsóbb energia a tétleneknek
Legkésőbb május 1-től, kilowattóránként 196 forintról 80 forintra, megajoule-onként pedig 21 forintról 10 forintra csökken ama 14 ezer, korábban egyetemes szolgáltatásra jogosult kis- és középvállalkozás, önkormányzat, egyház, egyesület és alapítvány áram- és gázdíja, amelyek tavaly év végéig sem kötöttek energiavásárlási szerződést, így az állami MVM szabott árú ügyfeleivé váltak – jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely. (Állításával szemben egyébként eme díjaknál a piac most alacsonyabban jár.) Szavai szerint a változtatás körülbelül 20 milliárdos többletköltséget okoz az MVM-nek. (Igaz, az Orbán-kormány az állami cégnek a rezsikönnyítéseken elért mindennemű veszteségét a költségvetésből pótolja.) A Népszava felvetését, miszerint a kabinet (akár az infláció letörésének célja jegyében) nem könnyítene-e valamiképp a tavaly, 2023-ra rendkívül magas energiaárakon szerződő többi hazai vállalkozás és szervezet helyzetén, úgymond a pénzügyi mozgástér hiányára hivatkozva elvetette.
Kapcsolódó anyagok:
Májustól sem csökkennek az átlagfogyasztás fölötti energiaárak
A valós energiaárak spórolásra ösztönöznek
Kimaradtak a rezsivédelmi alapból a víz- és csatornaközmű cégek
Továbbra is Orbán veszi legdrágábban az orosz gázt
A Klímapolitikai Intézet megújuló energiás csúsztatásai
A nap vicce: Magyarország számára kulcsfontosságú a környezetvédelem
