Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt.
Az MME szűk szakmai szervezetként indult, de a vezetők hamar felismerték, hogy nyitni kell, és – nemzetközi mintára – széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése is más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, végül 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítve Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre. Az ekkor már Kelet-és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé váló MME 1993-ban a BirdLife International létrehozásában is alapítóként vett részt, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.
Ma az alapításra emlékezve az MME az 50 év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában, amelyet a BirdLife International főigazgatója, Martin Harper nyitott meg, hangsúlyozva az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben. Az 50 év alatt a 200 alapítóból 10 000 tagot és 40 000 támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált. A tagok 30 területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során 8 szakosztály jött létre, és az MME Ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
Az MME alapítóinak visszaemlékezései a 40. évfordulóra készült alábbi riportfilmben nézhetők meg:
Az MME mindig hitt abban, hogy a természetvédelmet csak tudás alapon lehet megvalósítani, ezért az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósított meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, és az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett ma már folyamatosan az interneten is elérhetőek mindenki számára.
Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel. A kerecsensólymot a jubileumi év madarává választották, nemcsak azért, mert hazánk jellegzetes madara, hanem mert jól szemlélteti az egyesület történetét is. Az 1970-es évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői a kezdetektől komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya.
A ragadozókon kívül a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot, mint zászlóshajófajokat célzó védelmi programokat érdemes kiemelni.
Az MME széleskörű tevékenysége azonban nem korlátozódott a madarakra, a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők is az egyesület látóterébe kerültek és a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységeket indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. Kiemelendő a rákosi vipera megmentésére indított program, amelynek részeként létrehozta a rákosivipera-védelmi központot is, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
Egy madárvédelemre alakult, majd tevékenységét kibővítő civil szervezet egyik legfontosabb feladata a társadalom széles rétegeinek tájékoztatása és bevonása a természetvédelembe Ezt a küldetést az MME a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekintette, ezért a táborok, környezeti nevelési, Madarász suli, Madarász ovi, Madárbarát kert programok segítségével az ovisoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítva évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékeinkkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.
“A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöksége szervezetünk fennállásának 50. évfordulója alkalmával szeretné elismerni az egyesület életében hosszú időn át (legalább 20 év) kiemelkedő tevékenységet végző tagjait. Az értékelésnél figyelembe vettük az egyesület céljai érdekében végzett mindennemű tevékenységet, mint a természetvédelmi, tudományos, ismeretterjesztési, környezeti nevelési, szervezet fejlesztési és fenntartási koordinációs munkát.
Ezt az egyszer kiosztott elismerést 50 fő kapja most meg. Az érmet Schmidt Egon tiszteletére hoztuk létre, amelyen az ő arcképe látható.”
Babocsay Gergely, Bagyura János, Bajor Zoltán, Bank László, Béres István, Bodnár Mihály, Boldogh Sándor, Csonka Péter, Csörgő Tibor, Darázsi Zsolt, Druzsbaczky Ildikó, Fatér Imre, Fenyvesi László, Fidlóczky József, Frenyó Gábor, Fülöp Tibor, Gyurácz József dr., Hadarics Tibor dr., Halmos Gergő dr., Halpern Bálint, Harangi István, Haraszthy László, Horváth Márton dr., Kalocsa Béla, Karcza Zsolt, Kasza Ferenc dr., Legány András dr., Lovászi Péter, Lőrincz István, Madas Katalin, Molnár Gyula dr., Molnár Zoltán, Musicz László dr., Nagy Károly, Nagy Sándor, Németh Csaba dr., Orbán Zoltán, Palatitz Péter dr., Péchy Tamás, Pellinger Attila, Solt Szabolcs, Szakál László, Szentendrey Géza, Szép Tibor dr., Szinai Péter, Szitta Tamás, Tatai Sándor, Viszló Levente, Vörös Judit dr., Zsoldos Árpád.
Az MME első 50 éve számokban:
- 10 000 tag, 30 helyi csoport, 8 szakosztály, 1 tagozat, 40 000 támogató, 74 000 követő a közösségi platformokon;
- 816 madárgyűrűző, 12 madárgyűrűző állomás, 6,7 millió meggyűrűzött madár, 10 000 színesgyűrűs jelölés, 1 millió visszafogás; 3766 regisztrált madárfelmérő, 70 millió megfigyelési adat, 1320 UTM négyzet a Mindennapi Madaraink Monitoringjában, 5400 adat a Fecskeles, 12 600 a Gólyales, 35 000 a Téli madárles és a Tavaszi természetles okostelefonos applikációkban; 34 166 Madárhatárózó, 4942 Kétéltű-és Hüllőhatározó, 3491 Turdus és 2301 Emlőshatározó applikáció letöltés;
- 10 000 Madárbarát kert program regisztráció, 10 000 énekesmadár- és 4000 szalakótaodú, 4000 kékvércse-költőláda, 5500 kirepült parlagisas- és 9500 kirepült kerecsensólyom-fióka, 4900 megszületett rákosi vipera, 775 mérgezéses eset felderítése;
- évi 1500 önkéntes, 75 000 óra önkéntes munka, 700 önkéntes programszervező;
- 16 táborhely, 460 táborozó minden nyáron, évente 6000 Madarász ovi foglalkozás részvevő és 80 000 érdeklődő az MME szemléletformáló programjain, évi 43 Fülemülék éjszakája, 59 Európai Madármegfigyelő Napok és 190 fehérgólya-látványgyűrűzési rendezvényhelyszín.
Nyitókép: gólyagyűrűzés Orbán Zoltán / MME
Kapcsolódó anyagok:
130 éves a Magyar Madártani Intézet
2024 év madara – a kerecsensólyom
A TOTEM adatgyűjtő felületre mostantól bárki feltöltheti az elhullott vadon élő állatok adatait
A biztonságunk forog kockán, ha nem védjük meg a hazai környezetvédelmet
Baranyai bagolyrekordok: túl a nyolcezredik fiókán
Elindult az MME online Akadémia – ingyenes tanfolyamok kezdőtől a haladó szintig
Ha segítünk, a természet gyorsabban újul meg
Idén is sasleltárra hívják az érdeklődőket
Idén is toplistásosok lettünk madármegfigyelésben
Madárbarát mintakert tanösvényt kapott az Év madárbarát települése
Madárinfluenza tizedeli a vonuló darvakat
Plusz forrásban részesülnek az erdészeti és természetvédő civil szervezetek
