Elfogadták május 27-én az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.
Az Európai Unió tagállami kormányai május 27-én elfogadták a Net Zero Industry Act (NZIA) névre hallgató rendeletet, amelynek célja az, hogy elősegítse a napelemek, szélturbinák és hőszivattyúk, és más tiszta technológiákat alkalmazó berendezések legalább 40%-ának helyi gyártását. Ezáltal az EU iparának versenyképességét kívánják növelni az amerikai és kínai piaci szereplőkkel szemben. A rendelet az uniós közlönybeli kihiretését követően húsz nappa, így várhatóan június végén, vagy július elején hatályba lép.
Ez a jogszabály kulcsfontosságú része annak az uniós stratégiának, amely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekszik globális szinten, hanem arra is, hogy ezen cél eléréséhez szükséges technológiák előállításában is vezető szerepet vállaljon.
Jelenleg Európa jelentős mértékben függ Kínától napenergia berendezések gyártása terén, amely ország várhatóan a globális gyártási kapacitás 80%-át fogja birtokolni. Emellett aggodalomra ad okot az Egyesült Államok által bevezetett 369 milliárd dollár értékű zöld támogatás is, ami európai gyártókat ösztönözhet arra, hogy áttelepüljenek.
Az EU célul tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra a szükséges termékek 40%-át saját maga állítsa elő. Ez magába foglalja a megújuló energiát használó berendezéseket, mint például atomenergiát alkalmazó eszközöket (az kérdéses, hogy az atom vajon mitől megújuló – a szerk.), hőszivattyúkat és elektrolizálókat. További célkitűzésük, hogy 2040-re ezeknek a technológiáknak a globális termelésében 15%-os részesedést érjenek el.
Az NZIA javaslata szerint egyszerűsítik az uniós gyártást elősegítő projektek engedélyeztetési folyamatát, és céljuk, hogy a legtöbb engedélyt hat-kilenc hónapon belül kiadják.
A rendelet értelmében a tiszta technológiai termékeket beszerző hatóságoknak nem csak az árat kell figyelembe venniük döntéseik során. A fenntarthatóság és rugalmasság – vagyis az EU-nak egy harmadik ország ellátásra való függőségének mérséklése – is fontos szempont lesz, melyet 30%-os súlyozással kell mérlegelniük.
A napenergia terén különös kihívást jelent ez a célkitűzés. Az uniós gyárak jelenleg az EU-ban telepített panelek kevesebb mint 3%-át állítják elő. A helyzet tovább bonyolódik azzal, hogy bár az uniós szélenergia-szektor erősnek mondható, a kínai vállalatok egyre nagyobb teret nyernek ezen a területen is.
A Tanács zöld utat adott az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésére
A Tanács hétfői másik közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy ma elfogadta a metánkibocsátás nyomon követéséről és csökkentéséről szóló rendeletet. Ez a rendelet a „Fit for 55” csomag része.
A rendelet új követelményeket vezet be az energiaágazatban a metánkibocsátás mérésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozóan. A metánkibocsátás elkerülését olyan mérséklő intézkedések célozzák majd, mint a metánszivárgások felderítése és javítása, valamint a fáklyázási gyakorlat korlátozása. A globális nyomon követési eszközök biztosítják majd az EU-ba irányuló olaj-, gáz- és szénimportból származó metánkibocsátás átláthatóságát.
