A kekvaként működő, 2016-ban alakult, 21 fős Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (7220 társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés) kapja a hazai természet- és környezetvédelmi civilszervezetek pénzének meghatározó részét.
Az alapítványi célra az alapítvány teljes vagyona és annak teljes hozadéka – ideértve az alapítást követően érkező valamennyi adományt és egyéb bevételt is – fordítható és felhasználható, azzal, hogy az alapítvány vagyona 600.000.000, – Ft alá nem csökkenhet” – olvasható a bírósági bejegyzésben. Áder, Csepreghy, Lázár, Martonyi és Vizi továbbra is a gongo kuratóriumának tagjai. Közhasznúságról szóló tartalom az alapítványnál nincs bejegyezve. Kinek szolgáltat akkor?
„Csak óriási erőfeszítésekkel és jelentős gazdaságátalakítással érhető el a 2015-ös párizsi klímacsúcson megfogalmazott célkitűzés, hogy az iparosodáshoz képest 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedése, de az a pálya, amelyen a világ halad, közelebb jár a 3 Celsius-fokhoz” – üzente most Áder János. Miért jó bárkinek is, hogy általa nem értett ügy szócsöve legyen? Hazánk a betelepül dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak kapcsán annak energiaigény-fedezésére sokkal több fosszilis energiát vesz majd igénybe, mint eddig. Ezt kell most éppen megtámogatni?
„Áder János jelenlegi formájában értelmetlennek nevezte az ENSz klímakonferenciáit, amelyek az évtizedek során »kézzelfogható eredmények nélkül zárultak«.” Egészen példa nélkül álló külpolitika mindenkivel (EU, NATO, WHO, ENSz) összekülönbözni. A politikusok turistáskodásáról Áder úr anekdotázhatna nekünk. Sőt, arról is, hogy miként kell egy gongo révén a természet- és környezetvédelmi civilszervezetek elől a levegőt elszívni és ezért helyette elég lapos környezetpolitikát kínálni. Áder úr akár segíthetne is, de én nem úgy látom. Ő jóváhagy és alátámaszt, ahogy jó elvtárshoz illik.
„Áder János feltette a kérdést: fenntarthatók-e a gazdasági folyamatok akkor, amikor száz év alatt a világ népessége négyszeresére nőtt, a vízfelhasználás ugyanebben az időszakban 8-szorosára, az energiafelhasználás pedig 12-szeresére emelkedett, és csak az elmúlt ötven évben a globális anyagfelhasználás négyszeres növekedést mutatott.” Ez a dolgok egyik szelete, ami a helyi népességszabályozásra hívja fel a figyelmet (India, Kína stb.).
Egy adott térség fogyasztói sohasem terjeszkedhetnek a források adta lehetőségek fölé. Az ökológia egyik legrégebbi felismerése ez. Ha megtörténik (pl. lemming, vándorsáska stb.), akkor jön a migráció és a tarolás. Az emberiség túlszaporodása a valóságos gond és arról nem úgy kellene beszélni, mint természetes és nem ellenőrizhető folyamatról. Persze itt következik a politikusi színjátszás.
„A volt köztársasági elnök szerint nem fenntartható a képmutatás és a kettős mérce alkalmazása a klímavédelmi kérdésekben. Miközben az Egyesült Államok minden fórumon a széndioxid-kibocsátás visszaszorítását ígérte, addig folyamatosan növeli a palagáz és palaolaj kitermelését, utóbbi esetében jövőre a kitermelés új rekordot érhet el.” Bocsánat, Kína korlátozza magát? Nem éppen ilyen hatású akkumulátorgyárakat helyez ki hozzánk is, szegény, fejlődő EU-tagországba?
Tagadók és fanok persze mindig is voltak, vannak és lesznek, ahogy Iljics követői is sejttették. Fricz úr viszont a NER egyik korai ideológusa. Cöfös. Tamásunk most éppen a 2013 óta működő, veretesnek nem tűnő „Alapjogokért Központ” tanácsadója. „A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben. A kutatási területek a jog közéleti érdeklődésre számot tartó ágainak széles skáláját ölelik fel, a klasszikus alkotmányjogi kérdésektől kezdve a választójogon át az Európai Unió jogáig” – írják magukról büszkén. Szóval mi baja az Alapjogokért Központnak a korrektséggel? Mitől vált ez itt szitokszóvá? Hogyan is burjánozhatnak túl az emberi jogok, ha a teremtés koronái minden megkaptak? Anno.
Seres László az Élet és Irodalom-ban 2002-ben a klímatagadás vitáját már játszotta. Nem dicsértem meg érte. Szóval két évtized késéssel Fricz Tamás is ír nekünk a klímaváltozás tagadásáról. Ő még Ádernél és tovább menne? Lehet tágulni, nincs itt semmi látnivaló! Ő a mostani megmagyarázó? Mikor kezdett érteni a természet- és környezetvédelemhez? Mit próbálna mondani a jegesmedvéknek? „Az ENSz és persze az Európai Unió is arról beszél, hogy 2050-re el kell érni a nulla emissziót, a nulla emberi széndioxid-kibocsátást. Ez a komolyan vehető tudósok alapján totális nonszensz, képtelenség, persze ha öngyilkos akar lenni az emberiség, akkor hajrá!” Aligha az az eredeti üzenet, amit a cöfös publicistánk ügyesen kifordított. Ugye, ez az utánunk tátott szájjal loholó pokolbéli Kerberosz leküzdésének legegyszerűbb módszere. Valamelyik szájába benyúlunk és egy hirtelen mozdulattal kifordítjuk. Annyi lesz neki(k). Kik vajon kandidátusunknak a komolyan vehető tudósok? Titkon remélem, hogy hosszú adatsorok matematikai elemzésével foglalkozó meteorológusokról van szó.
„Nos, a magyar közvélemény nagy része – és ez elég furcsa! – nem tudhatja [Már miért ne?], hogy a Clintel felvette a harcot az IPCC-vel és ezen keresztül az ENSz vezetőivel és más globális vezetőkkel is… […] Ezek az intézkedések, ha megvalósulnak, gyakorlatilag tönkre teszik a nyugati ipart, valamint szegénységbe taszítják a fejlődő országokat.” Nos, a Clintel nem valamiféle ipari lobbi? Persze látom, hogy adományokat gyűjt. 100, 250, 500 vagy 1000 eurót kell adományozni ahhoz, hogy valaki a Clintel barátja legyen. Szóval ennek a barátságnak vannak fokozatai? A tudósok – akik köztudottan nem a leggazdagabbak – tolják a pénzüket ebbe az ügybe? Nem tűnik hihetőnek.
„A szén-dioxid növényi táplálék, minden élet alapja a Földön. A CO2 nem szennyező anyag. A Földön minden élethez nélkülözhetetlen. A fotoszintézis áldás. A több CO2 jótékony hatással van a természetre, zöldebbé teszi a Földet: a levegőben lévő további CO2 elősegítette a globális növényi biomassza növekedését. Jót tesz a mezőgazdaságnak is, világszerte növeli a terméshozamot” – írja Fricz Tamás, aki már önjelölt növényfiziológus és mezőgazdász is, a széndioxid-trágyázás meggyőződéses híve. Szóval Vagyok, aki Vagyok, melyik napon teremtette a szén-dioxidot, hiszen ez kellett a növényi élethez? Nem találom a nyomát a Teremtés könyvében, ha már áldásról beszél emberünk. Ugye a politológus nem azt akarja mondani, hogy a növényi életet az ember ipari tevékenysége teremtette azzal, hogy szén-dioxidot bocsátott ki? Persze ott voltak a vulkánok. Nem mondom, hogy nem kell ilyen a többséggel szembe helyezkedő életérzés. A kritika vitte mindig előbbre az emberi tudást; erejét tagadni fölösleges. Felmelegedés és lehűlés szakértők mindig is voltak Gubbioban és Narniában. Sőt, Piréziában is.
„Nincs klímavészhelyzet. Ezért nincs ok pánikra és riadalomra. Határozottan ellenezzük a 2050-re javasolt káros és irreális nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási politikát” – jelenti ki a Clintel, ami nettó klímavészhelyzet-tagadó álláspont. Akkor mégsem leszünk orosz gázzal klímabajnokok? Meggondoltuk maguk, jöhetnek a gázerőművek, a hulladék- és avarégetés. Hiszen a CO2 minden élet alapja. Bár mi azért mégis megfulladnánk ilyen légtérben, mert ezt szokásunk kilélegezni.
„Szóval ne hazudjunk egymásnak, főleg ne úgy, hogy az a pusztulásunkat okozza!” Imigyen szóla tehát korunk Fricznek nevezett Zarathustraja, aki nem is mellesleg az ENSz és EU szervezeteit globalistázza. Mindenki elmehet ezek után … a közkönyvtárba. Én azért figyelek és emésztek. Nem fájlalom már a három hónapos szánkós telet, ami Debrecenben köszöntött ránk gyerekkorunkban. Nem siratom el a kukoricát, ami már nálunk is kiég, mert a füge bárhol megél és áttelel. A puliszka sohasem volt az esetem.
Szóval vajon mire megy itt a játék, ha nem pofonra? – kérdezzük Bródy Jánossal együtt. A dél-koreai és kínai lítiumion-akkumulátorgyárak magyarországi telepítésével megnövekedő energiafelhasználásunk és így CO2-kibocsátásunk ideologizálására indult most nemzeti propaganda?
A szaksajtó régóta említi, hogy a magas selejtszázalékkal kivitelezhető, környezet-egészségügyi veszélyeket rejtő elektrolitos lítiumion-akkumulátorgyártást meghaladó fejlesztések vannak folyamatban. A jelenlegi technológia, amibe hazánk Palkovics László tanácsára minden támogatást felajánlóan befektetett szinte minden szempontból aggályos. A dél-koreai és kínai partner szállítja a veszélyes és kifogyóban lévő anyagokat hazánk területére és a magyar K+F+I-re igényt nem tartanak a betelepült gyárak, csak a területünkre és a vizünkre. Energiát majd vesz. A kormány így vendégipart telepít be, vendégmunkásokkal. A magyar munkás ehhez túl igényes. Rá fog jönni, hogy itt az egészségét bocsájtja áruba.
A Debreceni Egyetem kémikusai a múlt évben publikáltak egy akkumulátormodellt, ami minden tekintetben kiküszöbölheti a drága és veszélyes lítiumion-akkumulátorokat. Persze a prototípus még csak ígéret. Ennek gyári megoldása a kérdésben a döntő. Mit gondolnak kellene ehhez a megkülönböztető nemzeti támogatás és az épülő, a start pillanatában már elavultnak tűnő, környezetszennyező vendégipar leállítása, vagy ez a vonat már régen elment?
Darvas Béla
