Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.
Rászorulónak tekinthető-e az, aki 2-3 gyermekére havonta és fejenként nettó 140–170 ezer forintot költhet? Ő ugyanis eséllyel pályázhat otthona energetikai fejlesztésére, amihez az állam akár egyetlen fillér önrész nélkül is 11,3 millió forinttal kész hozzájárulni. A kormány úgy adta el ezt a tendert az Európai Uniónak, mint ami kifejezetten az energiaszegénység kockázatának kitett háztartásokat segíti, tehát azokat az embereket, akik esetenként nem tudják megfizetni a tisztességes életminőséghez szükséges energiát.
Orbán Viktor hónapok óta vívja éppen aktuális háborúját a „brüsszeli bürokratákkal”, mert szerinte ők azokkal a magyar családokkal akarják megfizettetni a klímaváltozás megfékezésének költségeit, amelyeket reménytelen helyzetbe sodorna, ha havonta további 30 ezer forinttal növekednének a kiadásaik. Eközben éppen az ő kormánya írt ki egy olyan pályázatot, amely sem arra nem alkalmas, hogy a valóban alacsony jövedelműek napelemmel válthassák ki az áramfogyasztásukat, sem arra, hogy érdemben csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
Kapóra is jött Orbánéknak, hogy az ellenzék kormányfőjelöltje, Marki-Zay Péter nem kertelt, és kritikával illette a rezsicsökkentést: szerinte a tehetősebbeket is kedvezményező tarifák az energiával való pazarlásra ösztönöznek. A kormánypártok egyből rásütötték a „baloldali” kormányfőjelöltre, hogy meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést, erre a Fidesz és a KDNP az elmúlt napokban fizetett hirdetésekben is ráerősített. Holott nincs az a környezetvédelmi vagy energetikai szakértő, aki ne azt mondaná, hogy először az energiapazarlást kell megszüntetni, például azzal, hogy az ajtók és ablakok jól zárnak, a falak pedig szigeteltek, és csak utána van értelme elgondolkozni a továbbiakon, például azon, hogy a napenergiát miként hasznosítsák.
Paks hazugságfelhős atomillúziójától a rezsicsökkentés antizöld blöffjéig
Kicsiben éppen az történik itthon, ami az ENSZ glasgow-i klímacsúcsán: mindenki játssza a maga szerepét. A populisták úsznak a többséginek vélt árral, mit sem törődve a holnappal; a baloldaliak a szolidaritás mellett kardoskodnak, a technokraták a számokra mutogatnak. A kapuknál pedig a fiatalok dörömbölnek, hogy a hatalmon lévő generációk ne kótyavetyéljék el a jövőjüket.
Szeptember elején, amikor a napelemes pályázat szövegét társadalmi vitára bocsátották, ontották a jó tanácsokat a civil és a szakmai szervezetek, hogy ha már rekordösszegű pénz érkezik a szerencsés családok kasszájába, legalább jól hasznosuljon. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban azonban csekély figyelmet szenteltek az intelmeknek.
A 200 milliárd forint abból a pénzből származik, amelyet a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kivédésére különített el az Európai Unió, és amelyhez egyébként Magyarország egyelőre nem fér hozzá, mert az Európai Bizottság a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötötte a 2500 milliárd forintos terv jóváhagyását. A kormány azonban bejelentette, hogy előfinanszírozza az összeget, így semmi akadálya nem volt, hogy a választások előtti pénzosztások hajrájában a zöldek is megkapják a szavazatra fordítható jussukat.
A vokshajhász szempontok persze élesen szemben állnak az uniós célokkal, ám emiatt Orbán Viktorék cseppet sem zavartatták magukat. A dokumentumokba szemrebbenés nélkül beleírták: e támogatásnak kifejezetten az a célja, hogy az úgynevezett energiaszegénység kockázatának kitett háztartások megújuló energiát használhassanak fel, és korszerű fűtéshez jussanak. A pályázati kiírás szerint decembertől mintegy 35 ezer háztartás részesülhet a legfeljebb 2,9 millió forintos támogatásban, ha csak napelemeket telepít az ingatlanra, illetve 11,3 millió forintban, ha a napenergia felhasználását hőszivattyú beépítésével, valamint áramtárolóval és nyílászárók cseréjével kombinálja.
Az elbírálás pontozásos rendszerben történik, a gyermekek száma és a hátrányos helyzetű lakóhely pluszpontokat ér. Bár a pályázatot elvileg az alacsonyabb jövedelműekre kalibrálták, a háztartásban a tulajdonosok egy főre jutó éves jövedelme elérheti a bruttó 4,850 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy ha például egy háromgyermekes családban a férj havi bruttó 600 ezer forintot keres, miközben a feleségnek is van bruttó 200 ezer forintos jövedelme, akkor már megfelelnek a kritériumnak. A szülők a három gyermekkel 4 pluszpontra is jogosultak, még akkor is, ha egy kellemes kertvárosban laknak.
Ezzel szemben egy fejlesztendő járásban, mondjuk a borsodi Edelény vagy a baranyai Sellye környékén, ha például egy nyugdíjas házaspárnak már nincs családi ellátás alá eső gyermeke, a lakóhely okán mindössze 3 pontra jogosult. Pedig az energiaszegénység éppen az utóbbiakra jellemző – elég csak azokra a tragédiákra gondolni, amelyek a fűtés nélküli otthonokban következnek be a téli időszakban.
Mint a HVG írja, a fagyos szobáktól azonban a szegénységben élő gyermekes családokat sem menti meg ez a pályázat, mert az ő ingatlanjuk a lehető legritkábban van olyan műszaki állapotban, amilyet a tenderkiírás elvár, vagyis hogy „egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas” legyen a beruházás befogadására. Egy beázott vagy rozoga tetőszerkezet aligha felel meg ennek a kritériumnak. Igaz, azt is lehet mondani, hogy ez szociálpolitikai kérdés, nem energetikai.
Az egyetlen biztató hír, hogy a Máltai Szeretetszolgálat állami és uniós pénzekből is támogatott roma felzárkóztató programjában vizsgálják, miként tudnának segíteni a pályázat kiaknázásában a védenceiknek. Romhányi Tamás, a szervezet munkatársa a HVG-nek elmondta, hogy elsőként az otthonteremtési pályázatra már alkalmasnak talált 50 családnál ajánlják fel a segítséget az ügyintézésben.
De ha eltekintünk attól, hogy a támogatás a propaganda szintjén az energiaszegénység felszámolását szolgálja, és elfogadjuk, hogy a jobb módúak is kiváltanak ezzel fosszilis eredetű energiát, akkor is van még két bökkenő.
1. Az egyik: hiába hívja fel a figyelmet a kormány az unióhoz benyújtott támogatási tervben arra, hogy a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások harmada olyan szénnel és fával tüzel, amely súlyosan szennyezi a levegőt és károsítja az egészségét, a fentiek alapján valószínűtlen, hogy éppen ők lennének a nyertes pályázók. Különösen súlyos a helyzet a Sajó-völgyben és Pécs térségében.
2. Azzal szemben pedig végképp értetlenül állnak a szakértők, hogy miként lehet kifejezetten energiapazarlásra ösztönözni a fogyasztókat egy klímavédelminek nevezett tervben. Napelemekkel és hőszivattyúkkal csak olyan házakat érdemes felszerelni, amelyeknek az energiaigényét már a lehető legalacsonyabbra leszorították, például szigeteléssel, nyílászárócserével, árnyékolással – mondják az Energiaklub szakemberei –, ellenkező esetben a megújuló energiát is csak elfecséreljük. A pályázatban azonban csak a nagyobb összeg esetében elvárás a nyílászárók rendbetétele, és más energiahatékonysági feltételt a 11 millió forintért sem szabtak.
Pedig nem egészen egy évvel ezelőtt a kormány döntéshozói ingyen kaptak egy tanulmányt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, amelyben kiszámolták, hogy Magyarországon a családi házak felújítása hozhatná a legnagyobb energiamegtakarítást. Ezek számlájára írható ugyanis a teljes magyar energiafelhasználás 21 %-a.
Ha a családi házakon elvégeznék az energiahatékonysághoz szükséges beruházásokat, azzal a magyar energiaigény tizedét meg lehetne spórolni. A tavalyi tanulmány szerint ez ingatlanonként mintegy 7,5 millió forintba kerülne, amit még ha fel is szorzunk az elmúlt hónapok bődületes áremelkedésével, a 11 millió forintba akkor is beleférne. Az ötmilliós Szlovákiában éppen ilyen programra készülnek. A mintegy 180 milliárd forintnyi euróból egy-egy család 12-13 millió forintos beruházást finanszírozhat.
Hogy Magyarországon mekkora kockázatokkal néznek szembe a beruházásra vállalkozók, azt jól jelzi a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség észrevétele, ami természetesen szintén süket fülekre talált. A szövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy energetikai szempontból elavult otthonban akarnak átállni az elektromos fűtésre, az bármennyire is megújuló energiából származik, bármennyire is modern napelemeket és hőszivattyúkat alkalmaznak hozzá, az eredmény tetemes villanyszámla lesz. Márpedig „ez a pályázat régi otthonok energetikai korszerűsítését célozza meg” – írja a szövetség, miközben a magas fűtésköltség „az alacsonyabb jövedelmű családok esetén nemcsak megterhelő, de egyben a számlák kifizetésének elmaradásához is vezethet”. Vagyis ebbe a pályázatba csak a tehetősebbeknek szabad belevágniuk.
Kapcsolódó cikk a HVG-n: Ráfázhatunk, ha a kormány biztatására napelemet teszünk a házunkra
