Kína népessége rekordalacsony születésszámmal és az 1974 óta legmagasabb halálozási rátával 2023-ban már a második évben csökkenő tendenciát mutat, aminek demográfusok szerint többféle oka lehet. Az újszülöttek száma 5,7 %-kal 9,02 millióra csökkent; ezer főre vetítve 6,39 születés volt, ami a 2022-es 6,77 után rekordalacsony születési ráta.
A kínai statisztikai hivatal közlése szerint a lakosság száma 2023-ban 2,08 millió fővel, azaz 0,15 százalékkal 1,409 milliárd főre csökkent, mely jóval meghaladja a 2022-es 850 ezer fős népességcsökkenést.
A 2022 decemberében feloldott járványkorlátozások és a tavaly év elején tapasztalt koronavírus-járvány országos hulláma után az összes halálozás 2023-ban 6,6 százalékkal 11,1 millióra emelkedett, mely az 1974-es kulturális forradalom óta a legmagasabb szintet érte el.
A közleményből az is kiderül, hogy az újszülöttek száma 5,7 százalékkal 9,02 millióra csökkent; ezer főre vetítve 6,39 születés volt, ami a 2022-es 6,77 születéssel ellenben rekordalacsony születési rátát eredményezett.
Az országban a születések száma évtizedek óta csökkenést mutat az 1980 és 2015 között bevezetett egyke politika és az ebben az időszakban bekövetkezett gyors urbanizáció következtében, melynek során a népesség nagy része a vidéki gazdaságokból városokba költözött át, ahol a gyermekvállalás magasabb költségekkel jár.
A gyermekvállalási kedvet tovább rontotta, hogy 2023-ban a fiatalok munkanélkülisége rekordmagas volt, csökkentek a bérek és fokozódott a válság az ingatlanszektorban is, mely kiegészülve a magas gyermekgondozási és oktatási költségek okozta teherrel, sok kínai pár visszatart a gyermekvállalástól.
A 2016-ig tartó “egygyermek-politika” és az alacsony termékenységi ráta miatt Kína népessége az évszázad végére várhatóan megfeleződik. Persze a prognosztizált 800 millió fő még így is hatalmas szám, azonban ha mellé tesszük, hogy az USA lakossága várhatóan 400 millió fő lesz ugyanebben az időpillanatban, már egészen más összképet kapunk… Most Kína négyszer akkora lakosságszámmal bír, mint a riválisa. Az évszázad végre pedig „csak” kétszer akkorával fog.
További fontos tényező, hogy a népességen belül miként alakul a dolgozók és eltartottak aránya. A korfán látszódik, hogy jelenleg a legnépesebb populáció a 30-50 év közöttiek csoportja, ami rendkívül szerencsés arány: még nincs sok idős ember, akiket el kell tartani, az ország által megtermelt jövedelemből kicsit többet lehet fejlesztésre, beruházásokra költeni. (Annak, akit bővebben érdekel ez az indikátor, a szakirodalomban ezt a kedvező állapotot hívják demográfiai osztaléknak.)
A friss adatok arra is rámutattak, hogy Kína 60 éves és idősebb lakossága 203-ban 296,97 millió főt ért el, ami a teljes népesség mintegy 21,1 százaléka, szemben a 2022-es 280,04 millió fővel.
Emellett Kína 2023-as halálozási aránya 1000 főre vetítve 7,87 volt, mely magasabb, mint a 2022-ben jegyzett 7,37-es arány.
Az ENSZ szakértői szerint ez hosszú távon azt eredményezheti, hogy Kína népessége 2050-re 109 millióval csökken, ami több mint háromszorosa a korábbi, 2019-ben kiadott előrejelzésében szereplő csökkenésnek.
Kapcsolódó anyagok:
Kína kihívások előtt: öregedés és vízhiány
Milyen következményei lesznek a kínai népesség gyors csökkenésének?
Kína előbb lesz öreg, mint gazdag
Kína új iránya: élet az egykepolitika után
A kétgyermekes politika ellenére fogy Kína
Már India a Föld legnépesebb országa
