Még éppen csak, hogy befejeződött 9 részes sorozatunk, mely emléket állított a dunakeszi tőzegláp megmentéséért 10 évvel ezelőtt létrejött civil összefogásnak, máris úgy tűnik, hogy a cikksorozat a láppusztulás mementójává válik. A terület tulajdonosa, (vélhetőleg a 2010 környéki állapotnak megfelelően, napjainkban is az Auchan, illetve Immochan Magyarország Kft.) ismét elkezdte irtani a természetes életközösségeket a tőzegláp nyugati részén. Kártékony területkezelésük rövid időn belül az egész élőhely degradálódáshoz és teljes pusztulásához fog vezetni.
A Pest Megyei Bíróság 2010. szeptember 27-i határozatával eltiltotta az Auchan-t minden olyan magatartástól, amely a terület természetes állapotát bármiféle módon megváltoztatja (Pest Megyei Bíróság végzése 7.P.21.188/2010/15.) A jogerős határozat ellenére azonban továbbra is irtják a terület lápcserjéseit és degradálják gyepeit. A tulajdonos kerítéssel kettéosztotta a lápot (vajon melyik hatóság engedélyével?), amellyel nem csak tovább aprózta az amúgy is “zsebkendőnyi” méretű, értékes területet, hanem azt is gátolja, hogy a tőzegláp magterületén élő, most még jelentős mocsári teknős-populáció nőstényei eljussanak a régió egyedüli tojásrakó helyére. Egyértelműen megállapítható, hogy a homoktalajú, ezért ideális tojásrakó hely elválasztása a vizes élőhelytől, a mocsári teknős utódgeneráció pusztulását fogja okozni, ha fennmarad a jelenlegi állapot.
Biztosak vagyunk abban, hogy a tulajdonos képviselői nagyon “kreatív” és “életszerű” magyarázatokkal állnak majd elő, ha kérdőre vonják őket tetteikért. Feltehetően most is bedobják, hogy ők csak a hatóságok által kötelezően előírt parlagfű gyérítést végezték (kora tavasszal, láncfűrésszel ott, ahol egyáltalán nincs parlagfű). Új elemként pedig esetleg megemlítik, hogy ők csupán a tőzegláp magterületét kívánták megvédeni a kerítéssel, amiért pedig nem büntetés, hanem köszönet járna. A többi “korrekt” magyarázat megadását bízzuk kiváló kommunikációs szakembereikre.
A dunakeszi láptörténetből mindenki tudhatja, hogy voltak és azt is, hogy kik voltak azok a természetvédelmi hatóságoknál és nemzeti parkoknál dolgozó szakemberek, akik esetenként korrupt feljebbvalóikkal is szembemenve küzdöttek a dunakeszi tőzegláp megmentéséért. Bízunk benne, hogy még nem halt ki teljesen az általuk megtestesített embertípus és talán a mai fiatalok között is akad egy-kettő, aki hajlandó átvenni a kiöregedett lápvédőktől a stafétabotot, és harcba száll a dunakeszi tőzegláp megmentéséért. Ha ez mégsem következik be, akkor a számtalan lápvédő hatósági döntés és a két MTA állásfoglalás ellenére is halálra van ítélve a dunakeszi tőzegláp.
Kriska György és Sarkadi Márton
Előzmények:
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 1. rész: A dunakeszi láp
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 2. rész: A dunakeszi láp növényvilága
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 3. rész: A dunakeszi láp állatvilága – kétéltűek, hüllők
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 4. rész: A dunakeszi láp állatvilága – madarak, emlősök, vízi gerinctelenek
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 5. rész: Történések 1990-től 2006-ig
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 6. rész: Történések 2006-tól 2008-ig
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 7. rész: Történések 2009-ben
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 8. rész: Történések 2010-ben
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 9. rész: Történések 2011-ben és 2012-ben
Nyitókép: Letarolt homokpusztagyep a két tőzeglápfolt között. 2020. 05. 25.
