Az ENSZ már a választások előtt elismerte: nincs B-terve arra az esetre, ha Trump győz, és fenyegetését beváltva kilép a klímaváltozás elleni küzdelemből. Kína talán meggyőzheti az új elnököt, különben a megcélzott 2 fokos felmelegedésből könnyen 4 lehet.
Huszonegy évnyi csigalassúságú tárgyalás után született meg tavaly a világszerte méltatott párizsi klímaegyezmény, melyben a Föld országai vállalták, hogy érdemben tesznek a klímaváltozás ellen. Az alku a két legnagyobb kibocsátó, az USA és Kína megállapodására épül. Hatalmas pénzügyi alapot is létrehoztak, amit a klímaváltozás megfékezése érdekében kibocsátás-csökkentésre, illetve a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra fordítanak.
A leköszönő Barack Obama nemcsak aláírta, de hazájában ratifikálta is az egyezményt, és a felajánlott 3 milliárd dolláros összegből 500 millió már át is utalt, a republikánus többségű Szenátus jóváhagyásával. Ezt az ígéretes folyamatot törheti derékba a republikánus Donald Trump megválasztása a klímaszakemberek szerint – mely alig egy héttel követte a párizsi dokumentum életbe lépését. Ráadásul most zajlik a szokásos év végi ENSZ klímacsúcs Marokkóban, ahol a fejlődő országok éppen arra kíváncsiak, hogy a gazdag országok Párizsban megígért 100 milliárd dolláros klímafinanszírozási csomagja milyen ütemezésben, milyen formában érkezik meg hozzájuk.
Trump többször is tagadta a klímaváltozást, azt mondta, időjárásnak kéne inkább hívni a jelenséget, amit különben is csak a kínaiak találtak ki. Ennél kézzelfoghatóbb, hogy kijelentette: az amerikai adófizetők pénzéből nem fogja más ország versenyképességét javítani, ezért első dolga lesz kiszállni a párizsi egyezményből. De ha ezt formailag nem is teszi meg, pénzt akkor sem fog adni, ami praktikusan ugyanazt jelenti – figyelmeztetnek a szakértők. Ennek némileg ellentmond Ségolene Royal francia környezetvédelmi miniszter tegnapi bejelntése, miszerint Donald Trump nem akadályozhatja meg a tavaly Párizsban tető alá hozott klímamegállapodás végrehajtását. Mivel az USA a párizsi egyezmény egyik kulcsországa, az alkut úgy kötötték meg, hogy az új amerikai elnök is legközelebb 4 év múlva tudjon kilépni belőle. Mindezt azért, hogy ne ismétlődjön meg a kísértetiesen hasonló kiotói példa, hogy a demokraták által aláírt egyezményből végül a republikánus Bush kihátrált. Ám ha inaktív lesz, azaz ha nem biztosít forrásokat és nem teljesíti a kibocsátás-csökkentési vállalásait, akkor a tavaly váratlan lendületet kapott folyamat megfeneklik. Ráadásul az USA elnökének lehetősége van 1 év alatt kiszállni az ENSZ klímatárgyalásoknak keretet adó 1992-es „konvenciójából” (UNFCCC), így Amerika akár 2018 januárjától is kiszállhat a közös munkából.
A klímaportálok szerint további aggasztó fejlemény, hogy az amerikai környezetvédelmi tárca, az EPA élére több mint valószínű, hogy a klímaszkeptikus Myron Ebellt fogja kinevezni az új elnök.
A klímaváltozás megfékezésén dolgozók most abban reménykednek, hogy Trumpot meggyőzik majd a tanácsadók arról, hogy nem kell és lehet minden választási ígéretet betartani.
Kína talán ennél is hatásosabban érvelhet. Az ázsiai óriás látszólag elkötelezte magát a Párizsban vállaltak mellett, és az USA egyik fő hitelezőjeként jelentős nyomást gyakorolhat az egyre inkább eladósodó Egyesült Államokra. Párizsban azt az ambiciózus célt tűzték ki a világ vezetői, hogy a globális hőmérséklet emelkedést az ipari forradalom korában mérthez képest +2 Celsius fok alatt tartják az évszázad végéig. Mivel az államok az önkéntes vállalásaik teljesítésével sem állnak túl jól, a klímaszakemberek szerint már reálisabb a 2,5-3 fokos emelkedés.
Ha Trump kivezeti Amerikát és lefékezi az egyébként politikától függetlenül is lezajló energetikai átalakulást – ami a napelemek, szélkerekek, az akkumulátorok piacán, illetve az áramhálózatok számítógépes irányítása terén zajlik -, akkor a klímaváltozás könnyen elszabadulhat és kicsúszhat az ember irányítása alól. A hirado.hu szerint a borúlátó forgatókönyvek már 4 fokos (sőt még ennél is magasabb) emelkedéssel számolnak 2100-ig, aminek a gazdasági és társadalmi következményei egyelőre még beláthatatlanok.
Eltörölné Obama örökségét
Van viszont egy globális terület, ahol egyáltalán nem hallani hasonló bizakodó vagy reményre okokat kereső hangokat: a klímaváltozással foglalkozó szakemberek egy emberként rettentek meg Donald Trump megválasztásától. Az ijedtség persze nem most kezdődött, az elmúlt fél évben egymást érték a figyelmeztető elemzések azzal kapcsolatban, hogy a Trump irányítása alatt álló Egyesült Államok komoly veszélyt jelentene a bolygóra. Trump kampányában nem csinált titkot abból, hogy megválasztása esetén radikális fordulat jöhet az USA klímapolitikájában és előre jelezte, hogy fel fogja rúgni az elmúlt évtized legfontosabb környezetvédelmi eredményét, a párizsi klímaegyezményt.
A klímaváltozás egy kínai hoax
Voltak persze energetikai szereplők, akik nagyon örültek Trump megválasztásának: a fosszíilis energiahordozókban érdekelt üzleti körök. A megújuló energiaforrások ellen minden létező fronton kereszteshadjáratot folytató American Energy Alliance (AEA) már a kampány során támogatásáról biztosította a republikánus jelöltet, és most közleményben jelentették be, hogy nagyon várják, hogy az új elnök visszacsinálja az elmúlt évtized "ártalmas" intézkedéseit. A kampány során Trump legtöbbször azzal támadta Obama klímavédelmi lépéseit, hogy azok nagyon drágák, ártanak a munkahelyteremtésnek és versenyhátrányt okoznak Kínával szemben. De van még egy szempont, ami érdemben befolyásolhatta gondolkodását: a jelek szerint az Egyesült Államok leendő elnöke tényleg nem gondolja azt, hogy a klímaváltozás mögött emberi tevéknységek állnának.
Részletek: A bolygónk lehet a legnagyobb vesztese Trump elnökségének
Kapcsolódó anyagok:
Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával
Az éhezők diadala – az antizöld trampizmus
Mától Marrakeshben folytatódik a klímaalku
Akár 2018-ra elolvadhat az Északi-sark jege
Hogyan kezelhetők az olyan problémák, mint Donald Trump? Lelőhetjük – mondja David Attenborough
