Múlt héten, szép csendben az Országos Atomenergia Hivatal elindította a Paks2 telephelyengedélyének meghosszabbítására vonatkozó eljárást. Ez további késéseket jelent, azt jelzi, hogy az oroszok még mindig képtelenek használható, engedélyezhető terveket benyújtani, és valószínűsíti, hogy a tavaszi választásig nem is kapja meg Paks2 a létesítési engedélyt. Mindez pedig abban is segítségére lehet egy esetleges új kormánynak, hogy felmondja Orbán paksi paktumát.
Múlt héten, szép csendben, úgy, hogy még a kormányzati Anonymus sem leplezte le az ügyet, az Országos Atomenergia Hivatal elindította a Paks2 telephelyengedélyének meghosszabbítására vonatkozó eljárást. Nem nagy ügy, mondhatnánk, pedig valójában a projekttel kapcsolatos elég komoly problémákra utal ez az eljárás. Konkrétan további késéseket jelent, azt jelzi, hogy az oroszok még mindig képtelenek használható, engedélyezhető terveket benyújtani, és valószínűsíti, hogy a tavaszi választásig nem is kapja meg Paks2 a létesítési engedélyt – pedig elvben még az eddigi késések figyelembevételével is már nyár óta rendelkeznie kéne vele. Mindez pedig abban is segítségünkre lehet majd, ha a kormányváltást követően fel akarjuk mondani a paksi paktumot.
De menjünk szép sorjában.
A tervezett atomerőmű 2017. március 30-án kapta meg az OAH engedélyét Paks2 telephelyére, tehát arra, hogy a helyszín elfogadható atomerőmű létesítése céljára. Ugyanebben az időszakban megszületett a környezetvédelmi engedély is (erősen megkérdőjelezhető számítások alapján, pl. a hűtővíz környezeti hatásait illetően), és a tervek szerint ezt követően rövidesen (egy éven belül) a létesítési engedélynek is meg kellett volna születnie, hogy 2018 végén az eredeti ütemterv szerint elindulhasson az építkezés. Az idő azonban telt-múlt, és az engedélykérelemnek még a beadására sem került sor éveken keresztül. Elsősorban azért, mert kiderült, hogy a Roszatom tervei igen rossz minőségűek, számos kérdésről azt gondolták az oroszok, hogy “majd menet közben megoldjuk”, az egész tervdokumentáció pedig egyszerűen nem volt alkalmas arra, hogy EU-s jogszabályi környezetben engedélyeztetni lehessen.
Végül csak három hosszú évvel később, 2020. június 30-án nyújtotta be a Paks2 projektcég a létesítési engedélykérelmet. Ennek elbírálására a hatóságnak 12 hónap állt rendelkezésére, ami 3 hónappal meghosszabítható volt. Mivel 1 év után még mindig nem győződött meg az OAH a tervek megfelelőségéről, élt a 3 hónap hosszabbítási lehetőséggel, és a határidőt kitolta 2021. szeptember 30-ra. Aznap azonban engedély helyett az OAH honlapján csak egy szűkszavú közlemény jelent meg, amely szerint „A benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség”. Szóval, a szóvirágokat lehántva, az történt, hogy a hatóság még 3 év előkészítő munka, egy év értékelés és hiánypótlási felhívások után sem tudott meggyőződni arról, hogy Paks2 engedélyezhető. Pedig közben már az OAH igazgatóját, Fichtinger Gyulát is nyugdíjba kényszerítették, és az engedélykiadás határidejének lejárta előtt egy nappal új főigazgatót, a szoros fideszes kapcsolatokkal rendelkező Kádár Andrea Beatrixot nevezték ki. De ő sem adta ki az engedélyt. Hanem újabb hiánypótlást rendelt el. Azóta újabb két hónap telt el, és engedély még mindig nincs (nota bene, hét és fél év alatt még az engedélyig sem sikerült eljutni, miközben a tervek szerint 4 év múlva 2025-2026-ban már termelnie kéne az új erőműnek).
Igen ám, csakhogy a telephelyengedély nem örök időkre szól, hanem – az engedélyeknél szokásos módon – határozott időre. Paks2 telephelyengedélyénél az a határozott idő 5 év. Ami ugye 2022. március 30-án jár le. Ha addig megkapja a projekt a létesítési engedélyt, akkor nincs vele dolog, a létesítési engedély alapján folytatható a projekt. Ha azonban nincs a határidőig létesítési engedély, akkor a telephelyengedély hatálya lejár, és meg kell hosszabbítani. Erre a meghosszabbításra vonatkozó eljárás indult el december 2-án. Aminek csak akkor van értelme, ha a beruházó arra számít, hogy a jövő március végi határidőig nem kapja meg a létesítési engedélyt. Az, hogy a beadták a hosszabbítási kérelmet, arra utal, hogy számítanak erre.
Mit jelent ez a projekt egésze szempontjából?
Először is további késéseket. Ha Paks2 még jövő tavasszal se rendelkezik létesítési engedéllyel, akkor az eddigi 4-5 év csúszáshoz megint hozzájön legalább egy újabb év. Azaz aligha kezdhetnek el működni az új blokkok 2032-2033 előtt.
Másodszor: minden atomerőmű-építésnél az időbeli csúszás a költségnövekedés elsődleges forrása (és a kormányzat által hevesen tagadott költségnövekedést az orosz részről a projektet vezető Alekszandr Merten már egyértelműen jelezte is egy novemberi interjúban.
Harmadsorban: az, hogy az OAH adott esetben további hónapokig nem ad engedélyt, arra utal, hogy a szeptember 30-i hiánypótlást nem valami piszlicsáré, néhány hét alatt kijavítható dokumentációs hiba miatt rendelték el. Hanem ennél súlyosabb, alapvetőbb okok miatt. Van olyan szóbeszéd, hogy az osztrák fél és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által is kifogásolt szeizmológiai problémák állnak a csúszás mögött. Ugyanis az új blokkokat egyszerűen rátervezték egy aktív törésvonalra, amely mind a magyar, mind az orosz szabályozás, mind pedig a nemzetközi (NAÜ) ajánlások szerint kizáró ok. Emiatt – a pletykák szerint – a hatóság azt szeretné elérni, hogy legalább a telephelyen belül helyezzék máshova a blokkokat, ahol nem közvetlenül az aktív vetőre ülnek rá. Ha ez az információ valós, akkor az jelentős újratervezési igényt jelent, nem egy sufniról beszélünk, amelyet odébb tolunk öt méterrel, oszt jónapot. Ami pedig ismételten további csúszásokat eredményezhet, az ezzel járó költségnövekedéssel.
Negyedszer, azonban mindez akár jó hír is lehet. Az orosz fél egyre nyilvánvalóbban képtelen a magyar/uniós jogszabályi környezetben engedélyezhető terveket benyújtani a hazai hatóságnak. Csúszás csúszás hátán, hiánypótlások hiánypótlásai követik egymást. Egy szerződésbontás esetén az esetleges kártérítés kapcsán az elsődleges kérdés a választottbíróság előtt az lesz, hogy miért kerül sor az aláírt megállapodás felmondására. Ha az a magyar fél döntése és felelőssége, akkor az orosz fél jó okkal igényel majd megfelelő kártérítést. Ha azonban bizonyítható, hogy a projekt igen jelentős csúszásba került, alapvetően és döntően az orosz fél hibájából, amely nem volt képes megfelelő terveket szállítani, ez a késés pedig súlyos károkat okozott a magyar félnek, többek között a magyar klíma- és energiastratégia végrehajtásában is fennakadást okozott, akkor a helyzet gyökeresen más.
A magyar tárgyalási pozíciónak onnan kell indulnia, hogy az okozott károk és költségek fedezésére a magyar fél kér kompenzációt az oroszoktól a meghiúsult beruházás miatt. Ehhez persze olyan kormány kell, amelyik nemcsak bólogatni és hajbókolni jár Moszkvába, meg meghallgatni az utasításokat, hanem keményen és határozottan képviselni tudja a magyar érdekeket.
OAH: Paks2 telephelyengedélyének meghosszabbítása: Országos Atomenergia Hivatal telephely beadvány 2021 12 02
Jávor Benedek a Párbeszéd uniós tanácsadója, volt európai parlamenti képviselő Facebook-bejegyzése
Nyitókép: Abszurd békemenetre komoly poénokkal. kétfarkú békemenet 2018. kép: Sarkadi Péter greenfo
Kapcsolódó anyagok:
Ismét visszadobta Paks 2 engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatal
Aggódnak Putyinék a Paks II. körüli politikai kockázatok miatt
Az Atomenergia Hivatal élére szakember kell, nem pártkatona
Mától Kádár Andrea az Országos Atomenergia Hivatal élén
Nem leszünk – már ismét az vagyunk
Paks hazugságfelhős atomillúziójától a rezsicsökkentés antizöld blöffjéig
