Greenpeace-aktivisták az ukrajnai háború kezdetének évfordulóján egy hatalmas molinót helyeztek el Orbán Karmelitája falára: Gáz, függőség: elég! szöveggel. Ezzel arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormányzat válaszai teljesen hibásak az energiaválságra, azok nem a megoldáshoz, hanem csak még jobban elmélyülő válsághoz vezetnek.
Az orosz földgáz második legnagyobb európai uniós vásárlójaként nem csökkent érdemben Magyarország fosszilis függősége. A Greenpeace ezért azt követeli, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen olyan megújulós és energiahatékonysági programokat, melyekkel gyorsan csökkenthető az ország földgáz- és általában fosszilisenergia-felhasználása. Radikális takarékosságra, gyors zöld átállásra van szükség, mert ez az ország alapvető érdeke. Kiemelték, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal járult hozzá a gázfüggőség fenntartásához.
A Greenpeace rámutat, hogy az energiaválság egy éve alatt a kormányzat csak tovább korlátozta a megújuló energiaforrásokat, azonban nem kezdeményezett programokat az energiafelhasználás hosszú távú csökkentésére. Ehelyett, mint írják, a magyar költségvetésből továbbra is számolatlanul ömlik a pénz az éghajlatot károsító, háborúkat okozó gáz, olaj és szén felhasználásába. A szervezet által idézett adatok szerint az orosz elnök háborújának kezdete óta az Európai Unióban Magyarország vásárolta a második legtöbb földgázt Oroszországtól (Németország után).
Miközben a kormány szerint már így is 85%-ban függ Magyarország az orosz földgáztól, az erre költött több mint 2100 milliárd forint azt jelenti, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal járult hozzá a függőség értelmetlen és érthetetlen fenntartásához az elmúlt egy év alatt.
A Greenpeace ezért azt követeli a kormánytól, hogy a klímavédelem szempontjait is figyelembe véve, legkésőbb 2035-ig vezessék ki a gázt, és helyette klímabarát, békés, megújuló energiaforrásokból biztosítsák az ország energiafelhasználását.
A szervezet szerint az alábbi megoldásokra volna mielőbb szükség, amelyekkel gyorsan és jelentősen lehetne csökkenteni a gázfüggőséget:
- A lehető leggyorsabban, az érintettek bevonásával fel kell oldani a szélenergia terjedését akadályozó intézkedéseket.
- Fel kell számolni a napenergiás rendszerek telepítését korlátozó intézkedéseket mind a lakossági, mind a kereskedelmi szektorban. Az élővilág sokszínűségének megóvását is figyelembe vevő módon minél szélesebb körben támogatni kell a napenergia további terjedését, beleértve a szükséges hálózatfejlesztést. Az optimális támogatási rendszerek kidolgozásába be kell vonni az érintetteket.
- Hosszú távú, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználó, kiszámítható támogatási programokat kell indítani a lakó- és középületek energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásaihoz, műszaki és szociális szempontok, illetve a 2050-re elérni tervezett karbonsemlegességi cél figyelembe vételével.
- Ezeket a programokat azokból a forrásokból kell finanszírozni, amelyeket a magyar állam a fosszilis függőséget fenntartó beruházásokra (pl. szénkitermelés növelése, Mátrai Erőmű termelésének növelése és üzemidejének meghosszabbítása, földgázkitermelés növelése), vagy a jelenlegi válság kezeléséhez semmilyen megoldást nem nyújtó Paks II. projektre költ.
- Fel kell hagyni a gázfüggőséget bebetonozó, alapjaiban téves „rezsicsökkentési” politikával. Az erre szánt állami forrásokat, beleértve a Moltól és más cégektől beszedett extraprofit adót is, az energiaárak szociális alapú kompenzációja mellett ugyancsak a megújulós és energiahatékonysági és -takarékossági programok finanszírozására kell fordítani.
