Spanyolországban már most is súlyos következményekkel jár az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés minden egyes fokára Spanyolország éghajlata 1,5 ℃-kal melegszik. A csökkenő csapadékmennyiség, a felmelegedés mindenre hatással van és lesz a mezőgazdaságtól kezdve a tengeri erőforrásokon át az emberi egészségig.Súlyosabb hőhullám söpört végig Spanyolország dél-keleti részén: július 12-én több mint 100 meteorológiai állomáson mértek legalább 35 fokot már reggel 6-kor, és a hőmérséklet elérte a 45 Celsius-fokot. Eddig a tavalyi 2022-es év volt a valaha mért legmelegebb év Spanyolországban.
“Az előrejelzések azt mutatják, hogy ha Spanyolország nem csökkenti súlyosan a globális felmelegedést okozó kibocsátásokat, az ország forróbbá, szárazabbá és tűzveszélyesebbé válik” – mondja Maria José Caballero, a Greenpeace Spanyolország gyorsreagálású egységének vezetője. “Több árvíz és nagy intenzitású tűzvész, valamint a tengerszint emelkedésének hatásai lesznek tapasztalhatók.” A szervezet jelentésében szereplő adatok rámutatnak a kibocsátáscsökkentés és az éghajlati válság ambiciózus intézkedésekkel történő kezelésének sürgősségére, amely mellett minden politikai pártnak el kell köteleznie magát.
Milyen gyorsan melegszik Spanyolország?
A jelentés szerint a globális felmelegedés minden egyes fokára Spanyolországban 1,5 ℃ jut. A hatás még erőteljesebb az ország belsejében. Spanyolország várhatóan a következő 20 évben eléri a 2 ℃-os felmelegedést, hacsak az üvegházhatású gázok globális kibocsátását nem csökkentik azonnal és komolyan. A legrosszabb kibocsátási forgatókönyv szerint ez a felmelegedés a 21. század végére elérheti a 4℃-ot.
Spanyolország éghajlata várhatóan még a kibocsátáscsökkentés ellenére is melegebb lesz. A felmelegedés üteme itt gyorsabb, mint a globális átlag, és a jövőben is gyorsabb lesz, ami széleskörű hatással lesz az emberek életére – jegyzi meg a Greenpeace. A Földközi-tenger is melegszik: a felszíni hőmérséklet 2100-ig várhatóan 1,8 ℃ és 3,5 ℃ közötti mértékben emelkedik.
Tízszer rosszabb aszályok jönnek
A csökkenő csapadékmennyiség már most is problémát jelent Spanyolországban, de a jelentés szerint az aszályok tízszer rosszabbak lesznek a jelenleg tapasztaltaknál. Ha a hőmérséklet felmelegedése eléri a 2 ℃-ot, a jelentés szerint Dél-Európa lakosságának több mint egyharmada vízhiányt fog tapasztalni. Ez a szám pedig megduplázódik, ha a felmelegedés eléri a 3 ℃-ot. A csapadékmennyiség, valamint a mezőgazdaság és az emberiség vízigényének változása valószínűleg vízhiányt fog okozni.
“A felszín alatti vízkészletek nem fognak teljesen feltöltődni, ami a felhasználás fokozódó korlátozásához vezet. A folyók vízhozama bizonyos évszakokban valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a múltban, ami szintén vízhiányhoz vezet.” Hozzáteszi, hogy mivel a talaj vízszintje a szárazabb körülmények miatt csökken, a mezőgazdaság egyre nagyobb kihívást jelent majd.
Még ha esik is az eső, az valószínűleg szélsőségesebb lesz. Spanyolország legcsapadékosabb napján a csapadék mennyisége 10 százalékkal fog növekedni. Ezzel együtt megnő az árvízveszély, amit az ország már az idei júniusi felhőszakadások során is megtapasztalt.
Hogyan hat az éghajlatváltozás a spanyolokra?
A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok már most is hatással vannak a Spanyolországban élőkre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2022-ben a hőstressz több mint 4000 többlethalálozáshoz járult hozzá az országban.
Ahogy az éghajlatváltozás egyre több hőhullámot és rendkívül forró és párás napokat hoz, a hipertermia okozta halálozás kockázata is jelentősen megnő. A két napnál hosszabb ideig tartó hőhullámok során magasabb a halálozási arány, különösen veszélyeztetettek a csecsemők és az idősek.
Ha Európa eléri a 3 ℃-os felmelegedést, akkor a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 ℃-os határértékhez képest megháromszorozódik a forróság miatt magas halálozási kockázatnak kitett emberek száma.
Nem csak az egészségről van szó. A magas hőmérséklet lehetetlenné teszi a munkavégzést a nap legmelegebb időszakában. A jelentés megállapítja, hogy a szélsőséges hőség a legtöbb helyen a munkaidő legalább 15 százalékának elvesztését eredményezheti, az éghajlatváltozás által leginkább érintett régiókban pedig akár 50 százalékát is.
A jelentés szerint a hőhullámok miatti pénzügyi veszteségek Spanyolországban 2060-ra elérhetik az ország bruttó hazai termékének 3 százalékát.
Tavaly több mint 300 000 hektárnyi földterület égett le Spanyolországban erdőtüzek miatt az Európai Erdőtűz-információs Rendszer szerint. Ahogy az ország egyre melegebbé és szárazabbá válik, és egyre kevésbé lesznek meghatározott évszakok, a tűzveszélyes időszak meghosszabbodik, és a lángok egyre nagyobb méreteket ölthetnek.
A tengerparti városokban várható a legsúlyosabb változás
A Földközi-tenger térségében az emberek több mint egyharmada él a tengerparti régiókban, szemben a globális átlag 10 százalékkal. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás kockázatai azonban valószínűleg Spanyolország tengerparti városait, például Barcelonát érintik a legintenzívebben.
A beépített területeken a “városi hősziget” nevű hatást tapasztaljuk, ahol a járdák, épületek és egyéb felületek elnyelik és megtartják a hőt. Barcelonában a kutatások szerint az éjszakai levegő átlaghőmérséklete emiatt mintegy 2 ℃-kal magasabb, mint a városon kívül. A magasabb tengerszintű hőmérséklet miatt ezeket a tengerparti városokat több téli vihar és nyári hőhullám is fenyegeti.
A tengerszint emelkedése szintén veszélyt jelent, a Kanári-szigeteken fennáll a veszélye annak, hogy az évszázad végére a tenger elveszíti strandjainak 80%-át.
Tud-e Spanyolország alkalmazkodni a változó éghajlathoz?
A Greenpeace szerint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének legsúlyosabb hatásainak elkerülése érdekében az EU-nak 2040-re nullára kell csökkentenie az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
“A Spanyolország előtt álló kihívások közül sok más európai országgal, sőt, a világ más nemzeteivel is osztozik, bár a konkrétumok nyilvánvalóan eltérőek lesznek” – nyilatkozta a Euronews-nak Paul Johnston, a Greenpeace tudományos egységének vezetője az Exeteri Egyetemen. Spanyolországban a szervezet a kibocsátások 55 százalékos csökkentését és a megújuló energiarendszer 100 százalékos kiépítését szorgalmazza 2030-ra.
Mivel azonban az országot már most is súlyos hatások érik az éghajlatváltozás miatt, az alkalmazkodás is elengedhetetlen ahhoz, hogy a Spanyolország által már nem elkerülhető károkat a lehető legkisebbre csökkentsék.
A Greenpeace szerint megfelelően finanszírozott nemzeti alkalmazkodási tervre van szükség az éghajlatváltozás veszélyeivel szemben. Csökkenteni kell a vízfogyasztást, és finanszírozni kell a tűzmegelőzési erőfeszítéseket. A kampányhálózat szerint az ökoszisztémák védelmét és helyreállítását is ki kell terjeszteni. Johnston szerint azonban, mint minden alkalmazkodási stratégiának, ennek is van határa. “Amint elérjük a tűréshatárokat vagy a fordulópontokat, akkor bármilyen változás visszafordíthatatlannak bizonyulhat, még a mérséklési stratégiák ellenére is. “A siker kulcsa a korai és komoly intézkedések meghozatala az éghajlatváltozás mielőbbi megállítása érdekében.
Nemrégiben Németország vázolt fel intézkedéseket a hőhullám okozta halálesetek ellen, Franciaország tanulságait levonva.
Mindeközben a Kárpát-medence fokozottan kitett a klímaváltozásnak, de az Orbán-kormánynak nincs érdemi stratégiája, sőt tönkreteszik, körbebetonozzák nagy tavainkat, a túlzott vízigényű akkumulátoripart kényszeríti hazánkra. Az elmúlt 13 évben jelentősen felerősödött a környezetvédelem szisztematikus leépítése.
Nyitókép: aszály miatt kilátszó torony Barcelona melletti Sauban 2023 június 6 kép: Albert Llop / Getty Images
