Drága a budapesti közlekedés, cserébe alig fejlesztik, egyre látványosabb a magyar főváros tömegközlekedésének leszakadása a régió fővárosaihoz képest. Egy osztrák havi átlagfizetésből majdnem háromszor annyi bécsi jegy jön ki, egy szlováknak a pozsonyiból is dupla annyi, mint amennyi jegyet lehet venni a magyar átlagbérből.
Nem könnyű megmondani, melyik régióbeli városban a legjobb és legolcsóbb a tömegközlekedés, de több szempontból is Prága tűnik a legjobbnak: olcsó is, sok a metró és a villamos, az utasok pedig sokat és sokan használják. Ezen szempontok alapján Berlin, Bécs, Budapest, Bukarest, Pozsony és Prága tömegközlekedését hasonlította össze a 444.hu.
Kinek olcsó, kinek drága?
Gyakori téma, hogy a fővárosi tömegközlekedés (BKV–BKK) drága vagy olcsó; egyáltalán: a jegy a drága vagy az az adóforint-mennyiség, amit a budapesti közlekedésre fizetnek ki az adófizetők a fővároson és az államon keresztül.
Megnéztük a térségbeli nagyvárosok közlekedési cégeinek beszámolóit, és kigyűjtöttük, hol mennyi pénzt dobnak össze az utasok jegyre és bérletre, és mennyit fizetnek az adófizetők. A BKK-BKV rendszer annyira meg lett bonyolítva, hogy a budapesti számok összegyúrása volt a legnehezebb, még a román adatokkal is könnyebben megbirkóztunk.
Egy utazás ára Budapesten és a régió nagyvárosaiban
| |||||
Város | Millió utas | Bevétel, millió euró | Jegyárbevétel, millió euró | Jegyárbevétel aránya az összbevételhez képest | Egy utazás ára, euró
|
Budapest | 1396,0 | 532,8 | 190,0 | 36% | 0,38 |
Bukarest | 961,0 | 333,0 | 125,1 | 38% | 0,35 |
Pozsony | 248,6 | 108,1 | 41,5 | 38% | 0,43 |
Prága | 1228,8 | 627,6 | 160,9 | 26% | 0,51 |
Berlin | 978,0 | 1108,8 | 636,3 | 57% | 1,13 |
Bécs | 931,2 | 494,8 | 234,8 | 47% | 0,53 |
Forrás: a társaságok 2014-re vonatkozó beszámolói, saját gyűjtés. Megjegyzés: Bukarestben RATB (felszíni közlekedés) és Metrorex (metró) együtt, Berlinben jelentős a városi vasút, az S-Bahn aránya, ami a táblázatunkban nem szerepel. |
A lényeg azonban: arányosan csak Prágában ad többet az önkormányzat és az állam a helyi közlekedés költségeire Budapestnél. Bécsben és Berlinben jóval nagyobb részben maguk az utasok fizetik a metrózás és buszozás árát.
Érdemes kiemelni, hogy míg a BKK-s adatokat napokon keresztül több száz oldal kimazsolázásából szedtem össze a Google keresési lehetőségeinek szinte minden opcióját kihasználva, a többi városét a tömegközlekedési cégek éves jelentéseiből egy kis keresgélés után megtaláltam. Az öt másik város adatainak összeszedése kevesebb időbe telt, mint a budapesti adatoké.
A tömegközlekedés népszerűsége a régió nagyvárosaiban
| ||||
Millió utas | Lakosság | Egy lakosra jutó utazások száma évente | Modal split – közösségi közlekedés aránya
| |
Budapest | 1396,0 | 1 744 000 | 8005 | 45% |
Bukarest | 961,0 | 1 903 425 | 5049 | 53% |
Pozsony | 248,6 | 417 389 | 5955 | 59% |
Prága | 1228,8 | 1 261 715 | 9739 | 63% |
Berlin | 978,0 | 3 562 166 | 2746 | 26% |
Bécs | 931,2 | 1 840 573 | 5059 | 39% |
Modal split – a közlekedési ágazatok közötti teljesítmény megoszlása. |
Az összehasonlításból az látszik, hogy nálunk nagyon sokan tömegközlekednek, egy lakosra vetítve csak Prágában utaznak többen. A prágai közlekedés egyébként is igazán kiváló, a világ egyik legsűrűbb hálózata, 65,5 km metró van a budapesti 38,6-tal szemben, ráadásul jóval kevesebb lakosra.