Ismertté vált a párizsi klímacsúcson képviselendő magyar kormányálláspont: a többi EU-tagállamhoz hasonlóan mi is 40 %-os kibocsátáscsökkentést vállalunk. Az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodájának tegnapi konferenciáján az is elhangzott, hogy nem Magyarország fogja megmenteni a bolygót – a szén-dioxid-kibocsátásunk egy közepes kínai városénak felel meg –, viszont az energiahatékonyság elhanyagolásával magunkat hozzuk versenyképességi hátrányba. További rezsicsökkentés csak energiahatékonysággal lehetséges.
A vonatkozó dokumentumokban, például az ENSZ kormányközi tanácsadó testülete, az IPCC jelentéseiben rendre azt olvassuk, hogy Magyarország a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett európai államok közé tartozik, de ritkán hallunk róla, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Például azt, hogy ha globálisan 1 fokkal nő az évi átlaghőmérséklet, az nálunk akár 1,5-2 fokos felmelegedést is okozhat, méghozzá egyenlőtlen eloszlásban, azaz például kiugróan meleg és hosszú nyári időszakok formájában. A szélsőséges időjárási jelenségek, így az aszályok és az árvizek gyakoribbá válására is számítani kell, ami a mezőgazdasági termésátlagok csökkenésével is együtt jár – vázolta bevezetőjében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, a konferencia szervezője.
A politikus, aki az Európai Parlament illetékes bizottságának alelnöke is, azt jósolta, hogy a folyamat jelentős ökológiai és társadalmi változásokkal is együtt jár majd: az előbbire a bükkerdők kiszáradása, az utóbbira a klímamenekültek tömegeinek megjelenése lehet a példa. Jávor szerint az utóbbi egy-két évben érezhetően csökkent az EU klímavédelmi lendülete: a jelenleg érvényes uniós vállalás – amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését, a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányának biztosítását és az energiahatékonyság 27 százalékos növelését tartalmazza – nem igényel komoly erőfeszítéseket. Az EP a múlt hónapban a Tanács fenti álláspontjánál valamivel ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a Parlament akár az 50 százalékos csökkentést is elképzelhetőnek tartaná, fontosnak nevezi, hogy a klímavédelem sehol ne veszélyeztesse a helyi lakosság emberi és környezeti jogait, és hogy a nemzeti klímaszabályozásokat ne lehessen megtámadni például a TTIP vitarendezési fórumai előtt. Mint az EP-képviselő kifejtette, az uniós polgárok többsége ennél is merészebb lépéseket várna: 70 százalékuk például az Eurobarométer kutatása szerint akár teljesen is lemondana a fosszilis energiahordozókról.
Feiler József, az European Climate Foundation szakértője szerint a klímaegyezmény aláírására készülő országok eddigi felajánlásai nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke a visszafordíthatósági szempontból kritikusnak számító 2 fokos határ alatt maradjon, inkább a 4 fokos szintet valószínűsítik. Jó hír ugyanakkor, hogy Kína, az USA, a Vatikán és India is elkötelezte magát a klímavédelem mellett, sőt a hivatalos besorolás szerint fejlődő országnak számító Kína a fejlődők éghajlatvédelmi beruházásainak finanszírozásába is hajlandó beszállni. Szerinte Párizsban olyan keretmegállapodás születhet, amelynek a részleteiről még évekig tárgyalnak, a célkitűzéseit pedig rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.
Lukács Ákos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a Párizsban képviselendő magyar kormányálláspontot ismertette (nyilvános fórumon első alkalommal). A magyar kormány a többi tagállammal együtt 40 százalékos csökkentést vállal (mivel az összehasonlítási alap az 1990-es szint, mi már nagyrészt teljesítettük is a vállalást, bár a nagy kibocsátóknál, például az erőműveknél vagy a cementgyáraknál egyenként és 2005-höz képest vizsgálják a kibocsátások alakulását). Globális érvényű, jogilag kötelező és (a kiotóihoz hasonlóan) jegyzőkönyv formátumú megállapodást szeretnénk. Új információ még, hogy egymilliárd forintot már fel is ajánlottunk az ún. zöld klímavédelmi alapba, és hogy Ürge-Vorsatz Diána személyében egy magyar tag is bekerült az IPCC irányító testületébe.
Bart István, az Energiaklub társelnöke arról beszélt, hogy a kormány a szavak szintjén támogatja az európai erőfeszítéseket, a konkrét döntések és szakpolitikák viszont az ellenkező irányba mutatnak: nem segítik, hanem inkább fékezik a gazdaság klímabarát átalakulását (mondjuk a megújulókkal termelt áram támogatási rendszerének blokkolásával, a napelemadó bevezetésével, vagy legújabban a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére szánt vissza nem térítendő támogatási ígéret visszavonásával). Bart szerint a világnak voltaképpen mindegy, hogy milyen a magyar klímapolitika, hiszen az összes kibocsátásunk nagyjából egy közepes kínai városénak felel meg. Ugyanakkor ha elblicceljük az energiahatékonysági- és zöldenergia-fordulatot, akkor a magyar gazdaság beleragad egy korszerűtlen és drága energiafelhasználási struktúrába, a fejlett világ pedig elhúz mellettünk – ez legalább olyan nagy kockázat, mint maga a klímaváltozás- írta a nol.hu.
További rezsicsökkentés csak energiahatékonysággal lehetséges
A gázárak esetében már nincs lehetőség a további rezsicsökkentésre a Magyar Energetikai és Közműhivatal szerint. A már uniós szinten is alacsonynak számító gáz- és áramárak ellenére is százezreket fognak rezsiszámláik kifizetésére költeni a családok az előttünk álló télen. A rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében.
Két rossz hírt is kaptak a magyar családok a fűtési szezon beköszöntével. Megtört a rezsicsökkentés lendülete, a lakossági gázárak esetén a szakemberek szerint a kormányzat elért a falig. Ráadásul az eddigi ígéretek ellenére most úgy tűnik, mégsem ad a Kormány uniós támogatást a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására. Holott nagy szükség lenne a rezsiszámlák további csökkentésére: még mindig több tízmilliárdnyi a lakosság energiaszolgáltatói tartozása. Hiába minden rezsicsökkentés, ha a szigeteletlen falakon és szelelő ablakokon át az utcát fűtjük, az elavult kazánok meg zabálják az energiát.
Az energiahatékonyság és szegénység összefügg.
Közel egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy fűtenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak. A lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar családok egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb. „A rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti. – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. Önmagukban a hitelprogramok nem jelentenek megoldást: a felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz. Vissza nem térítendő támogatások nélkül csak azok fognak rezsicsökkentő beruházásokba fogni, akiknek van elég megtakarítása – és ők vannak kisebbségben. A legfrissebb banki felmérések szerint a lakosság kétharmada nem rendelkezik jelentős megtakarítással. Az energiahatékonyság ösztönzése közérdek. Elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált támogató programok formájában.”
