Valamit természetesen el kell fogadni a jövő energiahiányának megoldásaként. A bővített újratermelésről nyugodtan lemondhatunk. A lakosságszám természetes csökkenése nálunk segíti ezt a folyamatot. Mégis kételkedem. Urambátyám Magyarországán a NER-érdekei szerint intéződnek a dolgok. Optimális döntéseket hozunk-e, vagy tombol a gazdasági klapancia?
Nem akarom elhitetni, hogy a hír megjelenése előtt nem értesültem erről az ügyről. Tapolcáról felhívtak és két alkalommal hosszan elbeszélgettem az ügyről a Környezet FB-lap nevében. Ő kérdezett, én tanácsokat próbáltam adni, hogy ki lehet az, aki érdemben segíteni tudna a lakosságnak. Örömmel látom, hogy az egyik kapcsolat sikeres volt és erről az ügyről is elindulhat a nyilvános párbeszéd. Jelentősnek gondolom.
A kormány – számomra teljes érthetetlen módon – egy várhatóan energiaszegény jövővel szemben energiaigényes iparpolitikát vállalt fel. Most napelemparkok létesítése terjed éppen, de ez sajnos nem kompatibilis az akkugyár-nagyhatalmi törekvésekkel, hiszen oda zsinóráram kell, és ilyet a napelempark nem szolgáltat. A vállalkozók kisebb-nagyobb titkai is elgondolkoztatnak. Miért marad háttérben a tényleges befektető, ha a szándékai tiszták? Magyar tulajdonos egyáltalán? Kinek termelnének és milyen feltételek mellett áramot? Mi lesz a napelemek amortizációja utáni veszélyes hulladékkal. Ki fizeti meg ennek az árát? Az állami engedélyezés esetén kéri a szabályozás hulladékkezelési alap elkülönített létesítését, ami esetleges csődeljárás esetén a felszámolást lehetővé teszi. Ha a hazai hálózat a lakossági napelempark áramtermelésének fogadására képtelen, miként fogad a hálózat vállalkozói napelem-parki kezdeményezést? Miért pont Tapolca a kiválasztott, és miért nem a sivatagosodó Bács megyei földterületek? Miért a beruházó választ és nem az állam jelöl ki alacsony földértékű, termelésre alkalmatlan területeket. Seregnyi a kérdés.
*
Bodnár Zsuzsa: Gigantikus napelemparktól féltik a helyiek a Tapolcai-medence látképét Átlátszó, 2023. március 8.
„Tapolca északi külterületeire egy 160 hektáros napelemparkot terveznek, és a területen két [!] 49,9 MW-os naperőművet létesítenének. A napelemmel való lefedettséget körülbelül 100-110 hektárra tervezik. A tapolcai beruházás helyszíne a várost északról övező, a helyiek által Harasztnak nevezett terület. A projekt grandiózus méretét talán úgy lehet érzékeltetni, hogy ezen a területen 224 focipálya, vagy a Városliget másfélszerese is elférne […] A kaposvári naperőmű szintén száz megawatt teljesítményű [címkép], az kétszáz hektáron gyűjti össze a nap energiáját. Az ország legnagyobb napelemparkja Szolnokon található, ami összesen 138 megawatt beépített kapacitást képvisel, a 100-150 hektáron létesült […] Az önkormányzat már áldását adta a [tapolcai] napelemparkra. A beruházás érdekében, tavaly ősszel módosították a településrendezési eszközöket, ezáltal a korábbi mezőgazdasági területek alkalmassá váltak a napelemes erőművek telepítésére” […]
– Úgy tűnik az érdeklődést az önkormányzat jól fogadta, míg az ott élők nyugtalanok. Birkák tartanák karban a füvet a területen. Lesz ott ilyen? Ehhez talán van is helybéli vállalkozó.
„Gyarmati Tamás, a város főépítésze a projekt mellett érvelt, elmondta: a naperőmű által megtermelt zöld energia 30 százalékkal haladná meg Tapolca éves villamosenergia-felhasználását és évi 100-200 millió forint iparűzési adót biztosítana; a beruházás értéke pedig 40-50 milliárd forint. A főépítész szerint a beruházó még kilátókat is építtetne, amikből a napelemparkban lehetne majd gyönyörködni” […]
– A napelemparkban gyönyörködni? Ki lenne olyan zakkant ezen a sivár látványon merengeni? Igaz, a diósgyőri gyárrom is – gondolom – óriási impresszió, még ha én nem is utaznék érte egy tapodtat sem.
„Az ülésen megszólaló ellenzők szerint viszont a város méretéhez képest túl nagy a tervezett beruházás. Többen hangsúlyozták azt is, hogy bár a megújuló energiát támogatják, a napelempark mérete, látványa a turizmusra is kedvezőtlen hatású lenne […] A megtermelt áramból pedig szintén nem részesül a település.”
– Miért jó tehát a helyieknek? Kinek épülne akkor a napelemparkra néző kilátó? A juhásznak?
„Dobó Zoltán polgármester az Átlátszónak elmondta: a 160 hektáros napelemparkról még nem született végleges döntés […] A város önkormányzatának az Energosun Investment Zrt. nyújtotta be a kérelmet. A cég számos, ennél kisebb kapacitású naperőművet épített már országszerte, Tapolcán az Energosun projektcége, a Progains Kft. valósítaná meg az építést” […]
– A 2016-ban létesített komlói Energosun Investment Zrt.-nek nincs alkalmazottja. Ilyen is van. Fő tevékenységük: 4321 Villanyszerelés. Adózás előtti eredmény (2021): 282 millió HUF. Tulajdonosok Berényi Judit és Notheisz György többségi (vezérigazgató, ügyvezető – a kapcsolati háló 16 Kft-ét jelez). Saját tőke 2021-ben 800 millió HUF. Honlapjuk referenciának Csolnok, Göd, Marcali, Mecsekfalu, Szászvár és Türje néhányszor 0,5 MW-ás teljesítményű napelem-parkjait mutatja be; ez százada a tervezettnek. A honlapon a Huawei az egyetlen feltüntetett tőkeerős külföldi partner, a több hangzatos nevű hazai kis hal.
Messze alatta marad a cég lehetősége a 40-50 milliárd HUF-igényű beruházásnak. Viszont bizonyosan lehet oka annak, hogy a tervezők mernek nagyot álmodni. A Pécsen úgyszintén 2016-ban alakult Progains Kft. fő tevékenysége 3511 Villamosenergia-termelés. A cégnek foglalkoztatottja nincs. Adózás előtti eredmény (2021): -325 ezer HUF (2018 óta vesztességes). Jegyzet alaptőkéje 2021-ben 3 millió HUF. Nagy-teljesítményű napelempark kivitelezéshez ez komolytalan. Tulajdonosa az Energosun Investment Zrt. (többségi), Mikus Levente és Ottó Csaba; ügyvezető Notheisz György. Vagyis tettünk egy gyors körsétát.
„Az egyik lakos felhívta a figyelmet arra, hogy minden bizonnyal nem véletlen, hogy két darab 50 MW alatti naperőművet terveztek. A jogszabályok szerint külön-külön ez még a kis-erőmű kategória, így megengedőbb szabályok érvényesek rá; nincs szükség környezetvédelmi engedélyre, illetve olyan igazolás benyújtására sem, hogy a tevékenység nem környezetvédelmi engedély-köteles” […]
– A jogkerülő találékonyság jellemző ránk. Persze ehhez a hivatal ’hülyesége’ is kell, de az meg állampolgári jog, ahogy nagyjaink üzenték.
„»Nem saját forrásból fogjuk nyilván ezt megvalósítani« – mondta el Notheisz György […] »Jelenleg nem tudjuk elárulni, hogy kicsoda fogja kifizetni, mert az üzleti titok« – tette hozzá Makai László […] A cég szerint nem igaz, hogy a tervezett napelempark által lefedett rész világörökség várományos terület, a projektet aggályosnak tartó helyiek ugyanis erre is hivatkoztak […]
– Makai László társtulajdonos az Eslar Kft.-ben (2021-ben létesült 3 főt foglalkoztató, Budapesten bejegyzett cég – ügyvezető Ács Bence). Makai úré még a Komlón bejegyzett Steel-Solar Kft. és a budapesti E-Solar Plan Kft. is. A kaposvári napelemparkot a »kínai állami tulajdonú vállalat, a China General Technology Group érdekeltségébe tartozó tervezőcég, a China National Machinery Import and Export Corporation (CMC) építette. A kivitelezés még 2019 júniusában kezdődött meg, és 2020/2021 fordulójára készült el. Az erőmű a kereskedelmi termelést várhatóan februártól kezdi meg. A projekthez az invertereket a kínai Sungrow szolgáltatta, míg a napelemtáblák beszállítását az ugyancsak kínai JA Solar és a JinkoSolar biztosította 50-50 MW megosztásban. A gigászi napelempark a megtermelt energiát várhatóan 0,09 EUR/kWh (nagyjából 32 Ft/kWh) áron fogja értékesíti. A beruházás mintegy 100 millió euró…
„Két további erőművet is terveznek Zalahalápon és Tapolcán. A Tapolcával szomszédos Zalahaláp község képviselő-testülete tavaly novemberben döntött arról, hogy egy részben önkormányzati tulajdonban lévő terület eladásával biztosítaná egy 49,9 MW-os naperőmű létrejöttét, ami körülbelül 7 hektáros területet érintene. A zalahalápi polgármester [Bedő Lajos Sándor] nem volt hajlandó nekünk nyilatkozni arról, hogy jelenleg mi az önkormányzat terve a naperőmű-projekttel kapcsolatban. Zalahápon a Tap.OM Solar Kft. nevű cég kereste meg az önkormányzatot.”
– A Tap.OM Solar Kft.-ét 2019-ben Tapolcán jegyezték be. Főtevékenység: 3511 Villamosenergia-termelés. Foglalkoztatott nincs. Adózás előtti eredmény (2021): -524 ezer HUF (megalakulása óta vesztességes). Tulajdonosok: Mikus Levente és Ottó Csaba ügyvezető (többségi). Ők tehát a Progains Kft. tagjai, s ilyen módon Notheisz Györgyhöz köthetők.
„…kiderült, hogy az Energosun Zrt. tulajdonában lévő másik projektcég, a City Premium Services Kft. is létesítene egy kisebb, 6 hektárnyi területet érintő napelemparkot. Erre Tapolca város egy másik külterületi részén kerülne sor. A két megawattos teljesítményű napelempark a 160 hektáros beruházás ’mintaprojektjének’ tekinthető.”
– A City Premium Services Kft. 2017-ben Pécsen lett bejelentve. Nincs alkalmazottja. Főtevékenység: 3511 Villamosenergia-termelés. Adózás előtti eredmény (2021): 515 ezer HUF. Jegyzet tőkéje 2021-ben 3 millió HUF. Tulajdonos Energosun Investment Zrt.; cégvezető: Notheisz György. Milyen meglepő.
*
Szóval látok itt virtuális ‘villamosáram-termelő’ Patyomkin-szabadcsapatokat. Egyik szegényebb, mint a másik. Alkalmazottjaik nincsenek, de ugrásra készek. Mit csinálnak valójában Komlótól és Pécstől ilyen messze? Ki a pénzes bácsi, akit képviselnek? Mire jó ez az üres káefté sereglet?
Darvas Béla
