A rovat kizárólagos támogatója

Jelenleg a magyar állami természetvédelmet, a nemzetipark-igazgatóságokat is érintő „titkos” Kormányrendelet végrehajtása zajlik, miközben egy az eljárással kapcsolatban kérdést feltevő, véleményt nyilvánító természetvédelmi őrt – „műsoron kívül” – elbocsájtottak a nemzetipark-igazgatósági munkahelyéről.A létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedések elrendeléséről szóló 4057/2022. Korm. rendelet visszás („fű alatti”) végrehajtását, formális információk visszatartását és mindezek okán az informális mende-mondák terjedését szóvá tevő természetvédelmi őr konkrétan a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. Volt, mert tettét (aminek sem a munkahelyen kívüli magatartáshoz, sem a feladat-ellátáshoz nem volt köze) a BNPI igazgatónője „érdemtelenségnek” nyilvánította és a kormányzati jogviszonyát felmentéssel villámgyorsan megszüntette. (Talán ezzel a gesztussal kívánta megünnepelni a Természetvédelmi őrök világnapját…)

Podcasthoz tartozó cikk: Oltatlan természetvédelem

Eközben a nemzetipark-igazgatóságok irányítását, szervezeti működését ún. „alprioritásváltás” jellemzi, ami olyan erőltetett turisztikai, szállásszolgáltatási és kereskedelmi jellegű szemléletet és gyakorlatot takar, ami az alapfeladatok ellátásának rovására megy (helyesebb volna prioritásváltásnak nevezni). A természetvédelmi alapfeladatokhoz nem sorolható egyéb feladatok és az igazgatóságok tevékenységében újonnan megjelenő profitcélokat szolgáló, kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások és fejlesztések ellentmondásosságára, különösen a BNPI-n belül tapasztalható anomáliákra, ebből fakadó hiányosságokra, állami ellenőrzések által feltárt szabálytalanságokra – jómagam is többször felhívtam a figyelmet – még nemzetipark-igazgatósági munkaviszonyom idején. Ja, és azt se felejtsük el, hogy a magyarországi nemzeti parkoknak, köztük a bükkinek sem jogszabályban elfogadott természetvédelmi kezelési terve, sem övezeti besorolása (a HNP kivételével) nincs! (Ezt úgy nevezik, hogy mulasztásos törvénysértés.) Továbbá a magyar állami természetvédelemnek jelenleg szakpolitikai stratégiája sincs: a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (ami egyébként a mindenkori Nemzeti Környezetvédelmi Program melléklete…) lejárt, a helyére lépő egyre késik – ami végül is nem baj, mert a 2020-ban elkészült (2021–2026-ra szóló) tervezet elég gyengécske tákolmány. Erdőt, mint a legérzékenyebb ökoszisztémát jóformán „nyomokban sem tartalmaz”… (A hermanottointezet.hu weboldalán megtalálható…)
Ebben az általam is megtapasztalt alászállásban a minisztériumi feletteseknek és a kormánynak, de az országgyűlési képviselőknek is nagy a felelőssége. Itt lenne az ideje annak, hogy rendezzék az elmúlt bő egy évtizedben eljelentéktelenített és ellehetetlenített (magyarán: szétvert) környezetügy helyzetét – tegyék helyre a kifordult természet- és környezetvédelmet.

Azért különösen fontos a természetvédelem kormányzati szintű rendezése, mert – a sok egyéb veszélyhelyzet mellett – az ökológiai típusú problémák, természeti katasztrófák, ember által okozott haváriák (vízhiány, aszály, erdőpusztulás stb.) fokozódása és a lassú, de biztos, azaz a természeti folyamatokba kódolt klímaváltozás hatásainak kezelése valódi megértés és szigorúan konkrét stratégia után kiállt! Ezt a kitüntetett jelentőségű, egyetlen rendszerbe szerveződő feladattömeget olyan önálló minisztérium, illetve kormányzati ügynökség tudná kezelni, amely szakmai szempontból lefedné teljes ökológiát. Pontosabban egy ilyen összetett szervezeti egység tudná ellátni az élő rendszerek (bioszféra) és környezetük (geoszféra és a légkör) anyag- és energiaáramlásaival, kölcsönhatásaival kapcsolatban jelentkező igazgatási feladatokat.
Ehelyett a második, a harmadik és negyedik Orbán-kormány egy totálisan széttagolt környezetügyi igazgatást alakított ki – pontosabban felszámolta azt.

Az első stáció az „önálló tárca” (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) 2010-es megszüntetése volt (emlékszünk még a Vidékfejlesztési Minisztériumra, ami egyszer csak Földművelésügyi, majd Agrárminisztérium lett?),
a második a vízügy belügy alá rendelése (közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság),
harmadik a környezetvédelmi helyettes államtitkárság technológiai és ipari minisztériumba történő átplántálása. A természetvédelem pedig az intenzív mező- és erdőgazdaságot éltető-erőltető agrártárca fogságában maradt. Ahol pedig csendben elhal.
Látható, hogy mindegyik szegmens a vele szemben antagonisztikus ellentétben álló, ellenérdekelt minisztériumban senyved. (És több hazai civil és nemzetközi természetvédelmi szervezet ezt a helyzetet status quo-nak nevezi…)

Fotó: Sarkadi Péter

De a természetvédelmet alapfeladatként ellátó nemzetipark-igazgatóságok (mint a természetvédelemért felelős minisztérium területi szervei) sincsenek a helyükön! Ugyanis a természetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalnak van feltüntetve (merthogy feladatait a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet határozza meg), holott az igazgatóságok szakemberei hatósági és igazgatási feladatok helyett leginkább természetvédelmi kezelést, fenntartást, természetvédelmi állapotfelmérést, kutatást, monitorozást, adatgyűjtést stb. végeznek – az őrzés és védelem mellett.
Jelentős, de sajnos visszafogott, sőt lefojtott tevékenység a leánykori nevén „jogsegélyszolgálat” és az erdőtervezésben való részvétel. Előbbi egy szakmai együttműködést takar abban az esetben, ha egy folyamatban lévő természetvédelmi hatóság eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálat során a természetvédelmi hatóság a döntés vagy a tényállás tisztázáshoz adatot, ismeretet kér a nemzetipark-igazgatóságtól.

 

Az utóbbi elsősorban természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben zajló kezelések, azaz erdőgazdálkodás vonatkozásában igyekszik a természetvédelmi szempontokat érvényesíteni, a hozamszemléletű erdőtervezést kontrollálni – inkább kevesebb, mint több sikerrel.) Tehát az igazgatóságok közfeladata természetvédelmi közszolgáltatás, ami nem azonos központi közigazgatással. (Ezt kissé árnyalja a jogszabályokban meghatározott csipetnyi közhatalmi tevékenység, amit az igazgatóságok szervezetén belül működő természetvédelmi őrszolgálat lát el, illetve ami a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére terjed ki.)

A klasszikus közigazgatáshoz, kormányigazgatáshoz már 2005-től nincs közük az igazgatóságoknak, miután a természetvédelmi államigazgatási jogosítványainak elvételéről gondoskodó 341/2004. (XII. 22.) Kormányrendelet a már szintén nem létező környezetvédelmi felügyelőségeknek átadta az igazgatóságok addigi elsőfokú természetvédelmi hatósági, szakhatósági jogköreit. (Mint tudjuk, jelenleg a természetvédelmi és környezetvédelmi hatósági feladatok a kormányhivatalokba vannak delegálva.)
Ehhez képest a nemzetipark-igazgatóságok még mindig kormányzati igazgatási szervként sorvadoznak… A szakmai munkát végző biológusok, geológusok, erdőmérnökök (kutatók, alkotók, szerzők), tehát mindazok, akik egy szakhatósági közreműködés során adatot és ismeretet tudnak nyújtani, a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a rettenetes Kit.) kreativitást, kutatást, terepi felmérést, tudományos alkotói tevékenységet megnyomorító bilincsében vergődnek.

Miközben az igazgatóságok – átesve a ló túlsó oldalára – mára jóformán turisztikai és szállásszolgáltatókká váltak a rejtélyesen hangzó „alprioritásváltás” jegyében.
„Hab a tortán” az alaplétszámba vagy központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek jelenlegi elvonása, amely a milliárdos fejlesztések nyomán megalkotott látogatóközpontok és természetismereti és környezeti nevelési programok működtetését is kétségessé teszi.
Ezt a paradox helyzetet igazolja a környezetügyért felelős államtitkár kácsi üdvözlő beszéde: ugyanis a BNPI 45 éves jubileumi ünnepségén (amely védjegyes termékbemutatóba torkollt), egy hajdanán szebb napokat látott, frissen állami tulajdonba került fürdőépület mellett a vagyonkezelővé avanzsált BNPI itteni jövőbeni fejlesztését „ökoturisztikai nevelő központnak” titulálta. Minden szava találó elszólás.
Merre tovább természetvédelem? Hogyan tovább nemzetipark-igazgatóságok? – tette fel a kérdést Baráz Csaba FB oldalán aug. 3-án.

Azóta felgyorsultak az Orbán-rezsim természetkárosító bejelentései:

Ma indul erdeinkben az Orbán-kormány rablógazdálkodása?

Pénz kell az Orbán-rezsimnek- el akarják adni a nemzeti parkok védett földjeit

Orbáni “zöld” rezsipolitika: természetvédelmi területen könnyebb lehet a tarvágás

Üzenet a fairtó Orbán-kormánynak: nincs 100 évünk!

Nyitókép: Tiszaug illegális fakivágás 2020 aug. fotó: Kajner Péter

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás