A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
2023. szeptemberétől a Youtube csatornánkon is feliratkozhat!
5 évvel a párizsi megállapodás után – írott malaszt. Covid19 – csak átmenetileg csökkent a légszennyezés. Nagy tavaink körbebetonozása – a NER nyer, az ország veszít. A 10 év alatt leépített zöldhatósági rendszer következményei. Értelmetlen hungarikumok: a Magyar Természettudományi Múzeum szétverése, és a hulladékgazdálkodás bedöntése/lenyúlása. A paksi tesze-tosza gazdagodás, és az autóipari zöld zsákutca. Évértékelő… Tovább »
Túlélésünk záloga a biológiai sokféleség megőrzése. Miként járul hozzá a kaszálás a biodiverzitás fennmaradásához? Miért baj az, ha ég az esőerdő – és nem baj, ha ég a bozót? Mi fán terem az elméleti konzervációbiológiai, és a restaurációs ökológia? Hogyan hasznosulnak a kutatások eredményei a hétköznapokban?
Kis magyar abszurd egy békési kisvárosból, ahol a szomszéd illegálisan éget mindenfajta hulladékot – alaposan megkeserítve egy család életét. A hatóságok – a rendőrséget leszámítva – minden tőlük telhetőt megtettek: volt tettenérés, büntetés kiszabás, sőt még a légszennyezést bejelentő házaspárt is megvádolták állítólagos téves riasztásért. A hivatalok képtelenek betartatni saját döntéseiket, miközben napi 8 órán… Tovább »
A természetszeretetre nevelést is már az óvodában kell elkezdeni, persze nem a teremben, hanem a szabadban. Ezt évtizedeken át művelte, és oktatta erre az óvónőket is Labanc Györgyi zöld pedagógus, közoktatási szakértő, aki 30 éve indította el életmód-, családi életvezetési- és modell-kísérleteit a Gerecsében, az Ágoston ligeti ökofaluban.
Magyarország a biodiverzitás Bermuda-háromszöge, mert itt eltűnnek az adatok. No de milyen adatok? Idén nyáron voltak a 20. Biodiverzitás Napok a börzsönyi Nagy Hideg-hegyen, ahova 60 kutató jött össze, hogy tudásukkal, szakmai tapasztalataikkal a terület természeti értéktárát gyarapítsák. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság kulisszatitkai.
Generációk forgatták, és nőttek fel a Kis növényhatározón, valamint a Növényismeret c. középiskolások számára írott kézikönyvön. A biológusgenerációk legtöbbet forgatott kötete még ma is minden bizonnyal az általa írt „A magyarországi edényes flóra határozója. 94 éves korában 2020 november 26-án elhunyt a felejthetetlen pedagógus, botanikus és Ember – Simon Tibor.
A természetre a körfolyamatok, az emberre a lineáris folyamatok a jellemzőek. Növekedés vagy fejlődés? Nem tudjuk, hogy mekkora a bioszféra helyreállási képessége. Az Orbán kormány visszavitt minket a 70’-es évekbe az oktatás szemléletmódjában is. Miért, és hogyan alapította meg a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületet? Mit tanít 14 unokájának a természetről?
Ha nincs héjád, megteszi egy törpekakas is, ha utánozni szeretnéd Homoki Nagy István filmjét. Így indult Kovács-Hostyánszki Anikó biológia iránti szerelme. A zoológus fő kutatási területe a 700 hazai vadméh faj élete és beporzó tevékenysége. Mi a különbség a vadméh, a mézelő méh, és a darazsak között? Miért alapították meg a beporzók napját? És még… Tovább »
Miért hagyta ott 17 év után a hivatásos természetvédelmet a civil szféra kedvéért? Mivel foglalkoznak a pandás természetvédők, és egyáltalán kik ők? Milyen lehetőségei vannak a kormányközeli beruházó/betonlobbi elleni harcban a környezetükért aggódó civileknek? Miért adtak ki a vírushelyzetben Új norma nyilatkozatot? Többek között ezekről is beszél mai podcastunkban Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Budapest első klíma közösségi gyűléseire két szeptemberi hétvégén került sor a Városházán, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek véleménye, ötlete beépülhessen Budapest klímastratégiájába. Az 50 résztvevő által legnagyobb arányban támogatott 8 javaslatot a tegnapi záróeseményen mutatták be.
