6 évig zajló abszurd per zárult ma le a Kúrián, amelyben a magyar állam próbálta az utolsó csepp „vért” is kisajtolni a 2013-ban kivégzett kishantosi gazdaságból. Az állam 2013-ban egy tollvonással semmizte ki az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi közösséget, és egy abszurd perben még 14 millió forintot és ennek kamatait is meg akart fizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal, és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.
Most végre megszületett a Kúria döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs. Ebben a perben tehát győzött az igazság, Kishantos azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad.
A hat éve zajló – ebből négy évig halasztott – pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A per egyik célja az volt, hogy a földrablás miatt Kishantos földjei körül tiltakozók ellen bevetett magán hadsereg bérét az állam magukkal a kishantosiakkal és a Greenpeace-szel fizettesse meg.
Mint emlékezetes, 2014. április 12-én – a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára – az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. Az értelmetlen, barbár pusztításra az NFA utasította a kishantosi földek „új bérlőit”, és a védhetetlen akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.) Hogy az állam a Kishantos földjein zajló demonstráció ellen a rendvédelmi hatóságok kirendelése helyett miért egy privát őrző-védő céget bérelt fel, az máig rejtély. Az NFK abszurd álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.
„Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.
Emlékezetes, hogy a per első, 2015-ös tárgyalásán 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot „A bátorságot nem lehet beszántani” címmel.
Kapcsolódó anyagok:
Kishantos és a Greenpeace jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben
Újabb szánalmas orbáni bosszú Kishantosnak
A bátorságot nem lehet beszántani – pofont kapott Orbán földmutyija
A kormány a pusztító mezőgazdaságot választotta
Az Orbán-kormányok környezetpolitikájáról: sem a múlt, sem a jövő
Fideszes földügyek – korrumpálódni csak az elvárások mentén
Mesék az egyszeri magyar zöldpolitikáról – Rosszkedvünk nyara
Szeretnél többet fizetni? Miért káros az orbáni környezetpolitika?
Öngyilkosság a biológiai sokféleség csökkentése
Kishantos ismét pert nyert a magyar állammal szemben
Ismét Kishantosnak adott igazat a Kúria
