Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – a kormányfő állítólag erről is beszélt a zárkörű kötcsei találkozón a legközvetlenebb politikai szövetségeseinek. Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson. Pávatánc Putyin gazdának és az EU-nak.
Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról. Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.
Egyre komolyabb kockázat
Az energetikai önellátás része, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal menjen – mondta a kötcsei pikniken zárt körben Orbán Viktor a Telex értesülései szerint. Rákérdeztünk az információra a Miniszterelnökségen: Havasi Bertalan ugyan nem cáfolta, de nem is erősítette meg a hírt. „Mivel a Kötcsei Találkozó hagyományosan zárt körben zajlik, a résztvevők tartják magukat ahhoz, hogy nem tájékoztatják a nyilvánosságot az ott elhangzottakról. Erre nekem sincs lehetőségem” – válaszolta a miniszterelnök sajtófőnöke a G7 kérdésére.
Mint ismert, a paksi erőművet orosz üzemanyag fűti, és egyelőre ez a terv Paks 2-re is, ha valamikor megépül az elvileg a Roszatom kivitelezésében megvalósuló, de az Ukrajna elleni invázió miatt kétségessé vált projekt. A nukleáris energiára egyelőre nincsenek uniós szankciók, de 2022 februárja óta egy új orosz atomerőmű egyre komolyabb kockázatot jelent, és jelentős uniós nyomás is van a kormányon.
Az oroszok visszaszorítására a nukleáris piacon a G7 nagyhatalmak külön szövetséget hoztak létre, és bár az uniós szankciók – részben a magyar ellenállás miatt – egyelőre nem terjednek ki az atomenergiára, az Európai Bizottság is az oroszok háttérbe szorítását szorgalmazza. Ezt azonban nem könnyíti meg, hogy a nukleáris iparban és üzemanyag-ellátási láncban globálisan is rendkívül nagy az orosz súly. Ami az üzemanyagot illeti, az uránkitermelésben az orosz nyersanyag kazah és egyéb forrásokból még könnyebben kiváltható, de a dúsítási kapacitások közel fele már orosz kézben van a világon.
A különböző atomerőmű-típusokban nem is lehet könnyen és gyorsan üzemanyagot váltani, hiszen ezekben eltérő típusokat használnak. Bár a felhasznált anyagok megegyeznek, az üzemanyagkazetták geometriája nem ugyanaz: míg a szovjet eredetű erőművekhez hatszögletű, a nyugati reaktorokhoz négyzetes alakú kazetták tartoznak. Ezek nem cserélhetők fel egymással, és a nyugati gyártóknak egyelőre nincs kifejlesztett és engedélyezett üzemanyaga a paksi típusú VVER-440-es reaktorokhoz – erősítette meg a G7-nek Hózer Zoltán, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratóriumának vezetője.
Bár új, VVER-440-kompatibilis nyugati üzemanyag még nem áll rendelkezésre (a Csehországban, Bulgáriában és Ukrajnában működő VVER-1000-esekre már a kilencvenes évek óta létezik ilyen, ezeket most fejlesztik tovább), a fejlesztések az Ukrajna elleni orosz invázió után nagy lendületet vettek.
Ezekre a szovjet eredetű erőművek fenntartói az elmúlt egy évben egymás után kötnek szerződéseket vagy előzetes megállapodásokat. A tágabb térségben 18 VVER-440-es vagy VVER-1000-es reaktor működik: Pakson kívül Finnországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és – legnagyobb számban – Ukrajnában. Ezek hagyományosan nagyrészt mind orosz nukleáris üzemanyaggal üzemelnek, de az orosz invázió óta a magyarokon kívül mindenki, a finnek, csehek, szlovákok, bolgárok és ukránok is bejelentették, hogy nyugati nukleáris üzemanyag-szállítókkal kötnek vagy már kötöttek megállapodásokat.
Mostanra így csak Magyarország tartott ki a hosszú távú, nyilvánosan ismerhető elképzelésekben kizárólagosan az orosz fűtőanyag mellett. Magyarország így egyelőre ebben is különutas helyzetben találta magát azzal, hogy hivatalosan továbbra is kitartott a Roszatom mellett. Ez az, ami hamarosan megváltozhat, és ez jelentős elmozdulást jelenthet mind a paksi projekt, mind tágabban az energiadiverzifikálás szempontjából.
Két nyugati gyártó
Kérdés, kik jönnének be fűtőanyag-szállítóként a Roszatom helyett – vagy mellé, hiszen elvileg nem kizárt, hogy különböző üzemanyagtípusokat is használjanak egy reaktorban, amennyiben ezt a hatóságok engedélyezik, és ennek megmaradnak a geopolitikai feltételei is.
Két nyugati gyártó jöhet elvileg szóba: az amerikai Westinghouse és az említett francia Framatome. Közülük az amerikai projektről lehetett idáig jóval többet hallani: az EU-s APIS együttműködésnek, amelyben szakmai szinten a Paksi Atomerőmű is részt vesz, a Westinghouse a motorja. Ezzel párhuzamosan azonban a franciák is elindítottak egy nem formalizált nemzetközi kezdeményezést. Ők tavaly októberben beszéltek először nyilvánosan arról, hogy VVER-reaktorokba való üzemanyag kifejlesztésén dolgoznak.
A térségből az orosz nukleáris energiáról leválni próbáló országok Ukrajna kivételével a biztonság kedvéért az amerikaiakkal és a franciákkal is kötöttek megállapodásokat. Míg Ukrajnába a Westinghouse fog szállítani – a paksihoz hasonló típusú rivnei erőműbe kísérleti jelleggel már 2024-től – Csehország, Szlovákia és Bulgária az amerikaiakkal és a franciákkal is kötött szerződést vagy előzetes megállapodást.
Orbán Viktor kiszivárgott szavai és a szaktárca közleménye szerint ugyanakkor a magyar kormány jelenleg a francia gyártót favorizálja. A francia állami energiavállalat, az EDF többségi tulajdonában álló Framatome szállít nukleáris üzemanyagot Franciaországon kívül több európai és amerikai országba és az USA-ba is, de VVER-kompatibilis üzemanyaguk még nekik sincs.
Francia-magyar tengely
Feltehetően geopolitikai okai is lehetnek annak, hogy a francia vonal jelenik meg a magyar stratégiai elképzelésekben. A Framatome hangsúlyos szerepe már Paks 2 kapcsán is megjelent, hiszen a Siemensszel közös konzorciumban ők szállítanák a Roszatom projektjébe a vezérléstechnológiát.
A franciák súlya aztán az elmúlt hónapokban Paks 2 kapcsán még jelentősebbé vált. Orbán Viktor márciusban Macronnal tárgyalt nukleáris együttműködésről, Szijjártó Péter pedig a flamanville-i atomerőműben járt. A Financial Times akkor arról írt, hogy a franciák akár teljesen leválthatják az oroszokat a Paks 2 projektben. Ezt a magyar külügyminiszter hazugságnak nevezte. A Framatome-nak egyelőre nem annyira a Roszatommal, mint inkább a Siemensszel szemben nőhet a súlya: miközben a német állam továbbra sem adta áldását a vezérléstechnológia leszállítására, a francia állam ehhez hozzájárult.
Ennek szélesebb kontextusa az egyébként is szorosabbá váló Párizs-Budapest kapcsolat, aminek a motorja a fokozódó nukleáris együttműködés, de további külpolitikai aspektusai is lehetnek. Magyarország része az Európai Unión belül a Franciaország vezette atompárti blokknak, amely az atomellenes németekkel, osztrákokkal szemben képviseli azt, hogy az energiaátálláshoz nélkülözhetetlen a nukleáris energia, és hogy ezt az EU-s klímapolitikának is támogatnia kell.
A szankciós politikában is gyakran feltételeznek nem hivatalos együttműködést Magyarország és Franciaország között. Míg egy sor tagállam a nukleáris energiára is bevezetné az Oroszország elleni szankciókat, Magyarország ennek éles ellenzője. Franciaország ugyan kevésbé hangos, de a háttérben ők is ellenérdekeltek az atomenergia szankcionálásában.
Francia-orosz kapcsolat
A nukleáris téren a Moszkvával szemben puhább francia álláspont magyarázata, hogy a francia atomenergetika több szinten függ az orosz nyersanyagtól és technológiától. Ukrajna orosz inváziója előtt a Framatome a Roszatomnak hivatalosan is stratégiai partnere volt, több orosz erőműbe is ők viszik a vezérléstechnológiát, miközben többek között orosz dúsított uránt vásárolnak a francia fűtőanyagokhoz továbbra is.
Emiatt a németek és az atomellenes szervezetek, mint a Greenpeace azzal vádolják Franciaországot, hogy a háttérben ők is szorosan együttműködnek Oroszországgal – legalább annyira, mint más frontokon Németország, amelynek ellentmondásos oroszpolitikájáról gyakrabban hallani.
A francia-orosz nukleáris kapcsolatrendszer mérlegét így nem könnyű egyelőre megvonni. Miközben Franciaország segít az orosz energiáról való leválásban, a francia-orosz együttműködés, részben talán kényszerből, de továbbra is tart. Ennek magyar leágazása a 2021-ben alapított, a nukleáris fejlesztéseket összefogó állami Hunatom Zrt., mely sajtóhírek szerint eleve a magyar-francia-orosz nukleáris tengely erősítésére jött létre.
Ha Magyarország valóban a Framatome még nem létező VVER-es üzemanyagát választja, azzal így egyszerre csökkenti potenciálisan az orosz kitettséget, és választja Franciaországot az Egyesült Államokkal szemben a nukleáris ipar nagyhatalmai között az orosz-ukrán háborúval új lendületet kapó versengésben.
A döntés nem feltétlenül kizárólagos még akkor sem, ha Orbán Viktor csak a francia opcióról beszélt Kötcsén. Elvileg lehetséges, hogy a térség többi országához hasonlóan Magyarország számára is fennmaradjon egy esetleges amerikai beszerzés párhuzamos opciója. Szakmai előkészítő egyeztetések magyar partnerekkel tudomásunk szerint az amerikai üzemanyagról is folytak, és a Westinghouse-t favorizáló uniós kezdeményezésben részt vesz a Paksi Atomerőmű továbbra is.
Még odébb van
Az igazán lényeges kérdés azonban, hogy mikor érkezhet fizikailag is francia üzemanyag Paksra. Mivel a Framatome üzemanyag-fejlesztésének időtervéről nem érhetők el nyilvános információk, ezzel kapcsolatban nagy a homály, de az új üzemanyag kifejlesztése szakmai várakozások szerint legalább egy-két év lehet, és az engedélyezés majd csak azt követően kezdődhet el.
Az Európai Bizottság ugyan gyorsítana az engedélyeztetési eljárásokon, de ebben a tagállami hatóságok illetékesek, nálunk az Országos Atomenergia Hivatal. Előbb bevezető tesztkazettákon szokták vizsgálni, hogy a besugárzott üzemanyag hogyan viselkedik, ez önmagában is egy-két év – mondta a G7-nek az ilyenkor szokásos folyamatról Hózer Zoltán. Irányadó lehet, hogy amikor Pakson a Roszatom néhány éve kismértékben változtatott az üzemanyagon, ennek az engedélyeztetése is közel három három év volt.
Ez alapján az orosz üzemanyag leváltása a jelenlegi információk szerint reálisan legalább négy-öt év lehet.
Hogy addig mi lesz? A francia üzemanyag kifejlesztéséig és engedélyezéséig bizonyára a Roszatom üzemanyagát fogják Pakson továbbra is használni. Mai várakozások szerint ez addig rendelkezésre is fog állni: a magyar szabályozás szerint a paksi atomerőműnek minden pillanatban legalább két évre elegendő nukleáris üzemanyaggal kell rendelkeznie. A háború alatt repülős szállításokkal a Roszatom állítása szerint még növelték is a volument, „különösen a baráti országokba”.
BRÉKING, ITT A PAKSI BŐVÍTÉS HATTYÚDALA: a Framatome-mal ma megkötött megállapodás a Paks II. projekt bedőlésének beismerése, amíg a Paks I.-ben használt orosz fűtőelemek kiváltása helyes és szükséges lépés. dr. Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője közleménye:
“Franciaországgal működünk együtt a működő Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásának jövőbeni biztosításában és a kis moduláris atomerőművek létesítési lehetőségeinek feltérképezésében – közölte az Energiaügyi Minisztérium. A technikai jellegűnek látszó hír valójában ennél sokkal többet jelent. A paksi bővítés hattyúdalát.
Paks II. létesítése évek óta inkább egy bohózatra, mintsem egy komoly energetikai projektre emlékeztet. Kilenc év alatt hat év késést halmoztak fel, az orosz fél hosszú éveken át képtelen volt engedélyezésre alkalmas terveket letenni az asztalra, Szijjártó Péter pedig, valahányszor elkezdtek egy vízelvezető árkot ásni, magabiztosan bejelentette, hogy most már aztán tényleg elindult és fel is fog gyorsulni az építkezés.
A valóság nem is térhetne el jobban ettől.
Az erőműnek még mindig nincs végleges, érvényes létesítése engedélye, sőt még a munkagödör teljes kiásására sem kaptak jóváhagyást. Egy éve várjuk az Előzetes Biztonsági Jelentést, amely előfeltétele a létesítési engedély hatályba lépésének. 2022. február 24-e óta pedig az ukrajnai orosz agresszió és a válaszul kialakított európai szankciós rezsim lényegében lehetetlenné tette a projekt megvalósítását. A magyar kormány ennek ellenére ragaszkodott a projekthez és annak orosz fővállalkozójához, jóllehet másfél éve világos, hogy egy halott projektről beszélünk.
A mostani szűkszavú közleményből több következtetést is le lehet vonni.
A kormány belátta, hogy miután a többi, orosz típusú atomerőművet működtető EU-tagállam megállapodott az erőművek orosz fűtőelemeinek kiváltásáról vagy az amerikai Westinghouse-zal, vagy a francia Framatome-mal, elhárultak azok az akadályok, amelyek miatt az Európai Unió eddig tartózkodott a Roszatom szankció alá vonásától. Onnantól kezdve, hogy egy ilyen lépés nem fenyeget többé ezen atomerőművek leállásával, szinte csak idő kérdése, hogy az orosz katonai-polgári nukleáris konglomerátumot, a Roszatomot ne tömjék tovább az európai adófizetők pénzével, és felkerüljön az EU-s szankciós listára. Ez elől a fenyegető helyzet elől menekül a kormány, amikor követve a többi hasonló helyzetben lévő országot, meglépi azt, amit a Párbeszéd – ZÖLDEK másfél éve követel – az orosz fűtőelemek kiváltását Pakson.
Ezzel viszont maga is megkönnyíti a Roszatom szankcionálását, hiszen nem érvelhet többet azzal, hogy egy ilyen lépés a villamosenergia-ellátás összeomlását hozná Magyarországon. Ezzel lényegesen közelebb került ennek a szankciónak a megvalósulása.
A Roszatom szankciók alá vonásával azonban végleg kútba esik a paksi bővítési projekt is, pont úgy, ahogyan évek óta előre jeleztük.
Mivel azonban a magyar energiapolitikát másfél évtizede erre az elejétől kezdve abszurd projektre építették fel, annak már korábban borítékolható bukása súlyos energiaellátási válságot idézhet elő Magyarországon. Az elhibázott kormányzati energiapolitika következménye az energiabiztonság megingása hazánkban.
A magyar kormány mindig képes a helyes döntések meghozatalára, amint az összes rosszat már kipróbálta. Ebben a helyzetben a helyes döntés előtt még találtak egy rosszat: ahelyett, hogy nagyszabású energiahatékonysági és megújuló energiás programok révén biztosítanák az ország energiaellátását, egy újabb, Paks II.-höz mérhető bizonytalan kalandba kezdenek: a piaci alapon még sehol sem működő, sok szempontból kialakulatlan technológiájú kis moduláris atomerőművek (SMR) létesítésébe a Framatome-mal együttműködve.
Hogy ez mekkora hazárdjáték: a Framatome csak 2020-ban indította el az együttműködését az amerikai General Atomicsszal SMR-ek kifejlesztésére, a technológia piacra lépését akkor 2035-re tették – és a nukleáris iparban minden ígért év minimum kettőnek számít. A tervezett technológia 50 MW-os blokkokkal számol, azaz Paks II. 2400 MW-os kapacitásának kiváltásához 48 ilyen blokkot kellene telepíteni az országban. Gondoljuk csak el: a 60-80-100 akkumulátorüzem mellé kapunk még félszáz miniatomerőművet is az országba. Ráadásul a SMR-technológia nagy ígérete az volt, hogy olcsóbb lesz a nagyméretű erőműveknél. Ahogy a papírra vetett álmok felől azonban haladunk a gyakorlati megvalósítás felé, az SMR-ek költségei is dinamikusan nőnek. Más, a fejlesztésben előrébb tartó gyártók már legfeljebb 20–30%-kal alacsonyabb árat ígérnek, és higgyék el, lesz az még több is. Paks II. első árkalkulációja is 1500 milliárd forintról szólt, most nagyjából a háromszorosánál tartunk.
Összességében a Párbeszéd – ZÖLDEK szerint a Framatome-mal megkötött megállapodás a Paks II. projekt bedőlésének beismerése. És amíg a Paks I.-ben használt orosz fűtőelemek kiváltását helyes és szükséges lépésnek tartjuk (másfél éve követeljük), addig az SMR-ekkel való hazardírozás felelőtlen, átgondolatlan, káros lépés, amely várhatóan pont úgy fog kudarcba fulladni, mint maga Paks II., néhány százmilliárd forint eltékozlása után. Ehelyett itt az idő a Párbeszéd – ZÖLDEK energiapolitikai programjából az orosz fűtőanyag kiváltása mellett más elemek megvalósítására is: átfogó épületfelújítási, energiahatékonysági programok elindítására, a szélerőművekre vonatkozó tilalom feloldására és a napelemes elszámolások kapcsán is tapasztalt dilettáns szerencsétlenkedés helyett egy kiszámítható, ambiciózus és nagyszabású megújulóenergia-, valamint hálózatfejlesztési program végrehajtására.”
Nyitókép: Új üzemanyag-kazetták a paksi atomerőmű egyik tárolójában 2014. aug. Fotó Sóki Tamás / MTI
Kapcsolódó anyagok:
Szlovákia többé már nem függ az orosz nukleáris üzemanyagtól
