“Csak hazánkban honos, endemikus faj, általában április végén, egyetlen napig virágzik. 2012-ben fedezték fel, azóta mindig apró módosulások voltak érzékelhetők a föld felett látható részein. Az evolúciója kitapintható. A gyökerei erősek, szeretettel élnek szimbiózisban, rengeteg értékes tápanyagot tartalmaznak, amelyek még kiaknázatlanok a társadalom számára.
A súlya miatt a népi gyógyászatban karerősítőként is használják. A szakma adja a szakmának ezért különösen értékes, védett, becses faj. Az orvostudomány a magyar tájépítészet nevű kórban szenvedők (ez egy különös, a populáció elhanyagolható százalékát érintő, ámde gyógyíthatatlan betegség) panaszainak enyhítésére, akkut gyógykezelésére használja, több-kevesebb sikerrel.
(Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, megtiszteltetés és nagy erkölcsi felelősség e díj birtokosának lenni. Igyekszem megszolgálni.)” – írta FB posztjában Bardóczi Sándor az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE 2022 DÍJ kitüntetettje.
AZ ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ
A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata (MÉK-TKT), a Magyar Tájépítészek Szövetsége (MTSZ) és a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft 2011. október 21-én alapította meg az Év Tájépítésze díjat és annak junior kategóriáját, az Év Junior Tájépítésze díjat, amelyeket 2012 óta minden év áprilisában – a Tájépítészet Hónapja rendezvénysorozat keretében – adnak át ünnepélyes külsőségek között.
A zsűrizést felkért szakmai zsűri látja el. A zsűritagokat a partner szakmai társszervezetek (Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének Európai Regionális Szervezete – IFLA Europe, Semmelrock, Szent István Egyetem Tájépítészeti Kara, Magyar Tájépítészek Szövetsége, Magyar Önkormányzati Főkertészek Szövetsége, Magyar Építész Kamara, Magyar Kertépítők Országos Szövetsége, Magyar Építőművészek Szövetsége delegálják. A zsűri 9 tagú, elnöke az Ormos Imre-emlékérem aktuális díjazottja.
Az Év Tájépítésze díj az aktív szakmagyakorlók egy rövidebb szakmai periódusának kiemelkedő – maximum 5 évre kiterjedő – teljesítményét és a szakmai innováció elismerését célozza. A díjban részesülhet évente egy alkotó (esetleg alkotópáros, vagy alkotó csapat) egy előre felkért szakmai zsűri döntése alapján. Az Év Tájépítésze díjban részesülhet minden magyar állampolgárságú, tájépítész végzettségű (vagy ezek jogelődjeként értelmezhető) szakmagyakorló, aki 5 évig ilyen díjban nem részesült, teljesíti a mindenkori díjszabályzatban és az adott évi kiírásban szereplő feltételeket, illetve nem tagja a jelölteket értékelő zsűrinek és nem rokona az adott évben felkért zsűritagoknak. A díj a díjszabályzatban és az éves kiírásban szereplő feltételeket teljesítő pályázók körében kerül kiosztásra minden év áprilisában, a Tájépítészet Hónapja rendezvénysorozat keretében megrendezett díjátadó gálán. A díjjal 1 millió Ft-os pénzjutalom és emléktárgy jár. A döntősök oklevelet vehetnek át, a közönségdíjas értékes ajándéktárgy jutalomban részesül.
Budapest főtájépítészével már több podcastot is készítettünk:
A fa mostantól Budapest zöld közműve.
A fővárosnak anno volt főkertésze, de 1940 óta nem volt a zöldfelületeknek főfelelőse, amíg 2020 januárban hivatalba nem lépett Budapest főtájépítésze. De mi is a feladata? Mik a tervei? Hogyan képzeli el a főváros zöldítését, és a védett területek rekonstrukcióját? Mi fán terem a favédelmi munkacsoport? Többek között erről is mesélt Bardóczi Sándor főtájépítész a 2020 augusztusi adásunkban >>>
Zöld hét 2022/17 tekerés és zöld városi tekergés
Idén a Föld Napján indult hírháttér podcastunk 2. részében szóltunk többek között az élhető városokról, és a kerékpározás térhódításáról. Az egyik szakértőink voltak: Bardóczi Sándor volt, és amikről mesélt: Hogyan csökkentették drasztikusan Oslóban az autóforgalmat? Mi az a barcelonai szuperblokk program? Milyen lesz Budapest szíve? Mi az a Miyawaki erdő, és mit jelent a kétszer iskolázott fa? Milyen lesz a Városmajor rehabilitációja és a Népliget jövője?
Kapcsolódó anyagok:
Bardóczi Sándor: a természetvédelem nem politikai furkósbot
309 hektárnyi erdőterülettel bővült a BP Fatár adatbázisa
A városi fák a környezeti mellett esztétikai és gazdasági értéket is jelentenek
A városi zöldítés klímaváltozással kapcsolatos előnyei
Látott már fa porszívózást? Magyarországon ma először történt ilyen “gyökérwellness”
Magyar földbe magyar magot! – lezárult a Vadvirágos Budapest program első éve.
Mi a baj a budapesti méhlegelőkkel?
Tegyük helyre a fakivágásárt, és a faápolást!
