Mi történt az elmúlt hetekben a tűzifa-kormányrendelet hatására? Több, mint 112.000 magánszemély és szervezet írta alá a Greenpeace Magyarország nyílt levelét, melyet eljuttattak a miniszterelnöknek. Ilyen méretű megmozdulásra aligha volt példa az elmúlt évtizedekben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban arról nyilatkozott, hogy nem látja a tömegek ellenállását.
♥ ♥ ♥ A Főváros rendeletileg akadályozta meg a tarvágást, minden magas természetességű, természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeletetésű erdőben.
A Fővárosi Közgyűlés szinte egyhangúan megszavazta tegnap azt az új rendeletet, amely bevezeti a tarvágás tilalmát a védett és a natura2000 európai oltalom alatt álló erdőkben is. A tilalomra az önkormányzatoknak a Környezetvédelmi törvény ad felhatalmazást – írta FB oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
Miután a vészhelyzetre hivatkozva egy elsietett, sokak (így az ombudsman) meggyőződése szerint is károsan rossz, alkotmányossági aggályokat is felvető kormányrendelet (a tüzifarendelet) született, amely a védett erdőkben olyan megengedhetetlen lazításokat hozott, amelyek a természetvédelmi érdekkel ellentétesek, s amelyeket a korszerű erdőtörvény addig jól védett, sokak fejében megszólalt a vészcsengő.
Az agrárminiszter ugyan egy utasításban (nem jogszabály) korrigált, így remélhetőleg azért az állami védett erdők feje fölül elvonult a tüzifás viharfelhő, de van ahol nem zárult be a kiskapu. Az új fővárosi jogszabály nem csak az állami tulajdonú erdőknél, hanem kifejezetten egy speciális helyzetben: a védett, de magánkézben lévő erdők esetében is megfogalmaz ilyen tilalmat. Ilyen például a XV. kerületi Szilas erdő, ahol 2020-ban az erdő egy részén a helyi védettség ellenére tarvágással élt a tulajdonos. Sajnos megtehette.
Az elmúlt két évben, kifejezetten a Szilas erdő esetéből okulva, ahol a természetvédelem, a tulajdonjog és az erdőgazdálkodás érdekei feszültek egymásnak és a védelem veszített, elértük a 10 évente megújítandó erdőtervek felülvizsgálatakor az erdészeti hatóságnál, hogy természetvédelmi területen, így a Szilas erdőben se lehessen tarra vágni az erdőt. Ám a vészhelyzeti kormányrendelet ezt most újra felülírta. Ezért ezzel a fővárosi rendelettel csuktuk be ismét a kinyitott kiskaput.
“Természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőben található, őshonos fafajokból álló, természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú, az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó célállományt alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben tarvágás – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti esetek kivételével – nem végezhető.” – szól az új fővárosi rendelet.
A legszerencsésebb az lenne, ha minden fővárosilag védett terület önkormányzati kézben lenne, de erre nincs forrásunk. Ettől eltekintve maga az erdőtörvény erős, üzemtervezett erdő területére nem lehet csak úgy lakóparkot, logisztikai központot építeni, a tarvágás után is keletkezik erdőfelújítási kötelezettsége a tulajdonosnak, amelyet hatóság ellenőriz vagy büntet. A Szilas erdőben is zajlik az erdőfelújítás. De a tarvágás, lássuk be nem egy kíméletes, fenntartható módja az erdőgazdálkodásnak, s a klímaváltozás miatt egyre kevésbé valószínű, hogy egy tarra vágott területen regenerálódni fog az erdő. Ezért kiemelten fontos, hogy legalább a védett erdőkben legyen biztosíték az örökerdőre. Ez mindannyiunk érdeke, akik családban, jövőben, emberiségben gondolkodnak. A természet védelme, az erdők védelme – ha úgy tetszik – egy rendkívül konzervatív gondolat.
A főváros nem titkolt célja volt, hogy a kisebb önkormányzatok számára – akiknek a jogi, rendeletalkotási képessége is kisebb – segítséget és mintát mutasson ahhoz, hogy országszerte hogyan védjék meg a védett erdeiket a tüzifarendelet káros természetvédelmi hatásaival szemben. /a fővárosi rendelet teljes szövege >>>/
♥ ♥ ♥ A magyarok 63%-a nem ért egyet azzal, hogy a kormány a fakitermelés eddigi korlátainak eltörlésével kezelje az energiaválságot. Ez derül ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amit a Greenpeace Magyarország közölt.
A miniszteri utasítás jellegénél fogva nem vonatkozhat minden erdőgazdaságra – hiszen az csak a miniszter irányítása alatt lévő erdészeteket érinti –, ezért úgy látjuk, hogy az távolról sem válaszolta meg a fennmaradó kérdéseket.
♥ ♥ ♥ A WWF Magyarország továbbra is a tűzifa-kormányrendelet visszavonását követeli. Álláspontunk szerint a megnövekedett tűzifaigény kielégítését nem a védett, fokozottan védett és Natura 2000 területeken álló értékes erdők kitermelésével kell biztosítani. Az itt található jelentős természeti értékek megőrzését az eddigieknél is jobban kellene biztosítani.
A miniszteri utasítás továbbra sem alkalmas a természetvédelmi szabályok teljes helyreállítására, azt kizárólag kormányrendeletben lehetne maradéktalanul rendezni.
Ha érdekel a téma, a Greenpeace gyakran ismételt kérdések és válaszok oldalán még több kérdésre megtalálod a választ.
♥ ♥ ♥ Védett erdőkben is van tarvágás Magyarországon? Igen, mutatjuk!
A WWF Magyarország szakemberek bevonásával hozza nyilvánosságra azokat az eseteket, melyek során tarvágás, vagy végvágás történt védett területen, őshonos fafajú erdőkben. Akár száz évnek is el kell telnie ahhoz, hogy a tarvágás előtti erdőhöz hasonló élőhely újra létrejöjjön, miközben az egykori erdő “lakói” – növény- és állatfajok – megsínylik a változást.
Tarvágás az Észak-Kiskunságban
Rédei Tamást, a területet jól ismerő növényökológus szakembert kérdeztük többek között arról a pusztavacsi tarvágásról, mely során mintegy 6 hektáros területet vágtak ki, majd teljes talajelőkészítés (a terület felszántása) után tölgyet telepítettek 10 éve. Akkor ez volt a legidősebb állomány ezen a területen.
Milyen őshonos fafajú erdők vannak az Észak-Kiskunságban, körülbelül mennyi van belőlük, és akad-e közöttük védett / Natura 2000 területen álló?
Kocsányos tölgy és hazai nyár. Előbbiből pár száz hektár, az utóbbiból sok. A tölgyesek nagyobb része védett, de vannak sajnos fontos állományok, amelyek nem védettek.
Miért fontosak ezek az erdők?
A természetes erdősztyepp-vegetáció erdő komponensének maradványai ezek, biodiverzitás szempontjából kiemelkedően fontosak az eljellegtelenedett alföldi tájban. Sok gerinces és gerinctelen állatfaj kizárólagos élőhelyei a régióban. Ezen erdők talaja és faállománya nagy mennyiségű szenet tárol.
Milyen ritkább, érdekesebb növény ill. állatfajok fordulnak itt elő?
Fekete gólya, fekete harkály, szarvasbogár, sok-sok a tölgyekhez kötődő specialista rovar (jellemzően csak a tölgyfákon élő, azokon táplálkozó rovarfajok).
Van-e tarvágás az őshonos fafajú erdőkben?
Sajnos, ha levágják, szinte kizárólag tarvágást alkalmaznak, mivel a tölgy rosszul újul. A nyarakat sarjaztatva újítják meg. A tarvágás után sajnos teljes talajelőkészítést alkalmaznak, ami gyakorlatilag lenullázza a biodiverzitást. Továbbá elpusztítja a megmaradt erdőtalajokat.
Volt-e olyan eset, amikor nagyon értékes állományok estek tarvágás áldozatául?
A pusztavacsi erdőben 2012-ben és 2017 körül volt két nagyobb tarvágás, 100 év feletti, természetközeli tölgyeseket vágtak le.
Milyen kezelést javasolnál a jelenlegi helyett?
Vízvisszatartás-pótlás nélkül a jelenlegi erdősültség fenntarthatatlan. A megmaradt tölgyesekben csak szálaló, a fenntartást célzó művelést kellene megengedni, én engedném a sarjaztatást is, ha a gyökérzet bírja. A talajelőkészítésnél minden jobb. Sok helyen megvannak az elegyfajok, vagyis az uralkodó tölgyfajok mellett előforduló egyéb fafajok, amelyek be tudják gyógyítani a kisebb lékeket. Az elegyfajok állományában már a tölgy is képes újulni.
A kisvízfolyások jelenleg Magyarország talán legveszélyeztetettebb élőhelyei
A klímaváltozással érkező hosszú szárazságok miatt a kis patakok vízhozama is drasztikusan csökken, egyre több kisvízfolyás válik időszakosan kiszáradóvá.
Mi lehet a megoldás?
Esőt csinálni nem lehet, de a patakparti árnyaló növényzet fenntartása, újratelepítése csökkenti a víz párolgását, parti területekről a szennyezőanyagok bemosódását a vízbe.
A völgyzárógátas tavak helyett a patak melletti oldaltározókban kell megfogni a téli-tavaszi nagyvizeket, a nagy esők után lezúduló vizet.
A mesterséges, csatornaszerű medrű vizeket vissza lehet alakítani kanyargós, természetes patakokká, a kanyarokban áramló víz így nagyobb területet jár be, mint az egyenes és mély csatornákban, ami megemeli a talajvíz szintjét nagyban hozzájárulva az aszályok mérsékléséhez.
A kiszáradó kispatakok legnagyobb része még megmenthető! Kövessétek a hiánypótló Patakrevitalizáció oldalt, ismerjetek meg jó gyakorlatokat, bevált módszereket!
Kapcsolódó anyagok:
Merénylet készül a természetvédelmi és erdőgazdasági területek ellen??!!
Semmiféle erdőirtásról nincs szó – az erdőkért felelős államtitkár szerint
A NER polip karjai már az állami erdőkre tekeredtek
A kormány visszakozott erdőügyben, ám ezzel a magántulajdonosokat hozhatja jobb helyzetbe
Orbáni “zöld” rezsipolitika: természetvédelmi területen könnyebb lehet a tarvágás
A Fidesz klímagyilkos politikája újabb szintet lépett
A Pilisi Parkerdő reagált a sokat bírált tűzifarendeletre
Egy évtizednyi természetpusztításra tenné fel a koronát most Orbán Viktor
Jogszabályi magyarázó a fakitermelés rendelethez
Ma indul erdeinkben az Orbán-kormány rablógazdálkodása?
