Nemzetközi projekt részeként két évig zajlott Magyarországon egy munka, aminek az volt a célja, hogy a klímaválságért legnagyobb részben felelős döntéshozók – kormányok és vállalatok – jogi úton számonkérhetők legyenek. Az ezt a számonkérést célzó klímaperek nemzetközi szinten egyre gyakoribbak, de Magyarországon még nem indult ilyen per, pedig az első magyar klímaper mérföldkő lehetne a klímaválság fokozódása elleni itthoni küzdelemben.
A jelenleg zajló brutális klímaváltozásért az emberi tevékenység a felelős. Már ezért az egyszerű, sokak számára evidenciának tűnő mondatért meg kell ma Magyarországon küzdeni azokkal, akik szerint „régen is meleg volt”, „ez csak egy vihar”, „hideg a tél, nincs is klímaváltozás” és „csak azért találták ki, hogy valamiért megint pénzt lehessen szedni”. A klímaválság tényének elfogadásáért, a tévhitek és súlyos önhazugságok felszámolásáért sokan dolgoztak és dolgoznak. A kérdésnek –szerencsére– tengernyi irodalma van, és –még nagyobb szerencse– ennek a tengernyi irodalomnak a mennyisége gyorsabban nő, mint az igazi tengerek vízszintje.
Ennek ellenére a szemléletformálásnak finoman szólva is helye van még, ez pedig súlyos terhet ró a témával foglalkozó szakemberekre: egyszerre kell a legszomorúbb tévhitek ellen és a klímaváltozást, vagy annak egyes kiváltó okait tudatosan, rövidlátó gazdasági vagy politikai célok miatt tagadó szereplők ellen dolgozni. Közben pedig folyamatos tudományos munkát végezni egy önmagában is bizonytalansággal, ismeretlennel teli, új kutatási területen.
Lépjünk eggyel hátrébb, próbáljuk meg azt megkeresni, hogy kik azok az emberek, akiknek a döntései felelősek a klímaválságért, és ha egyáltalán azonosíthatóak ilyen szereplők, akkor hogyan lehet őket felelősségre vonni. Lényegében ennek a vizsgálata volt az Európai Unió által finanszírozott nemzetközi DACE projekt a célkitűzése. (A betűszó feloldása Discussions and Actions on Climate and Environment, ami szabadfordításban leginkább talán „Egyeztetés és fellépés az éghajlatért és környezetért” lehetne.)
Nemzetközi példa van, egyértelműen és egyszerűen átemelhető viszont nincs. Az egyes országok kormányai és bíróságai és a különböző nemzetközi szervezetek sokszor teljesen eltérő állásponton vannak klímajogi kérdésekben, a klímaváltozás által veszélyeztetett alapvető emberi jogok védelme ma még gyerekcipőben jár a világban. Ennek ellenére az elmúlt években radikálisan emelkedik a klímaperek száma, mára már több ezer klímapert tartanak számon több, mint 65 országban.
A klímaperek összefoglalva azok a jogi eljárások, amelyekben egyének, csoportok vagy szervezetek kormányokat, vállalatokat perelnek be azért, mert tevékenységükkel aktívan hozzájárulnak a klímaváltozáshoz vagy nem tesznek eleget ellene, noha a jogi lehetőségük meglenne rá. A projekt egyik alapvetése az volt, hogy ezek a perek hatékony eszközként szolgálhatnak az éghajlatvédelmi célok érvényesítésére, de ahhoz, hogy sikeresek legyenek, stabil jogalapot, az adott ország jogrendjéhez illeszkedő érvelést kell találni.
Klímaváltozás és emberi jogok
A projekt keretében szervezett konferenciák egyikének központi témája éppen az volt, hogy a klímaváltozás hogyan érinti az emberi jogokat, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az érintettek védelmére. Az előadók rámutattak, hogy az éghajlatváltozás alapvető jogokat sérthet, mint például az egészséges környezethez való jog, ennek védelme pedig a nemzeti kormányokon és az államközi szervezeteken kérhető számon. Az alapvető jogokból kiinduló érvelés különösen fontos akkor, ha nincsen konkrét klímavédelmi törvény, vagy van, de hiányos.
Egy klímaper kimondhatja például, hogy az egészséges környezet védelme érdekében az állam hatékonyabb fellépésére lenne szükség, és kötelezheti az államot a szükséges intézkedések meghozására, betartatására. A klímaperek kapcsán sokszor felmerül viszont, hogy hozhat-e egyáltalán ítéletet a bíróság, kötelezheti-e az államot, rendelhet-e el állami intézkedéseket, vagy ezzel átlépi a szerepét, semmibe veszi a hatalmi ágak megosztásának elvét, és nem független bíróságként, hanem aktivistaként viselkedik.
A klímaperek sokszor súrolják, vagy át is lépik a klasszikus jog határát. Kérdés például, hogy lehet-e jogi személy egy természeti képződmény, vagy lehet-e gyámot kirendelni például a Fertő-tónak, aki képviseli a bíróság előtt. Van erre hazai precedens? Van nemzetközi jó gyakorlat? (Erre történetesen igen, például Spanyolországban.) A jogi kerettel kapcsolatos, hosszasan sorjázó kérdések megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarországon is indulhasson klímaper. A DACE projekt keretében a feltételek megteremtését két konferencia mellett egy átfogó jogi tanulmány, Dr. Fülöp Sándor munkája is segítette.
A szomszéd klímapere mindig zöldebb
A nemzetközi szinten egyre gyakoribb klímaperek példája inspirációként szolgálhat Magyarország számára is. Az Amerikai Egyesült Államokban például Montana állam ellen sikeresen perelt 16 fiatal, akik azzal érveltek, hogy az állam nem tett eleget az éghajlatváltozás megfékezéséért. Ez a precedens értékű ítélet nemzetközi szinten sokak figyelmét irányította rá arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségek figyelmen kívül hagyása jogi felelősséget vonhat maga után. Azóta többek között Németországban és Belgiumban is kimondta a bíróság: a kormány felelős a klímaváltozásért! Az Emberi Jogok Európai Bíróságán zajló klímaperek szintén új utakat nyitnak az államok klímapolitikájának számonkérésében: az egyik esetben például a Bíróság elmarasztalta Svájcot, amiért nem tettek eleget éghajlatvédelmi kötelezettségeiknek.
A DACE projekt segített részekre bontani a klímaperek nagy halmazát. Vannak klímaperek, ahol a per célja a jogalkotás, új klímavédelmi jogszabályok létrehozása, és vannak olyanok, ahol a cél a létező jogszabályok be nem tartatásának a számonkérése. Szintén az államot perlik azokban az esetekben, amikor valamilyen általános emberi jog védelmét kérik számon, a negyedik kategória pedig az, amikor egyes vállalatok környezetszennyező tevékenysége ellen lépnek fel. A már említett jogi tanulmány ezek mellett felsorol további lehetséges témákat is, mint például a migrációval összefüggő klímaperek. Ebben a témakörben az első per egyébként el is indult már a Niger folyó deltáját élhetetlenné tévő nagyvállalatok ellen.
A DACE projekt egyik célja az volt, hogy előmozdítsa egy hazai klímaper elindítását, ehhez pedig elengedhetetlen a hazai jogi környezet mély ismerete. Valódi klímaper sajnos még nincsen Magyarországon, miközben a szomszédos országokban Szlovákia kivételével már mindenhol indult legalább egy. Jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van viszont egy amicus curiae beadvány, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai klímatörvény több szempontból hiányos: nem határozza meg pontosan a 2030-as kibocsátáscsökkentési célokat és nem biztosít jogi garanciákat a 2050-es klímasemlegességi cél teljesítésére. A beadvány nem per, csak a bíróság figyelmét új szempontokra irányító dokumentum. Érvelése szerint ezek a hiányosságok aránytalan terhet rónak a jövő generációra, akikre a következmények hárulnak.
Bár a 2020-as klímatörvény célként tűzte ki a klímasemlegességet, hiányzik a kibocsátáscsökkentési célok konkrét intézkedéseinek rendszere. A DACE projekt eseményein többen felvetették, hogy szükség lenne egy egységes klímajogi és környezetvédelmi szabályozásra, amely átfogóan kezelné az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A klímapolitikák kialakításánál elengedhetetlen a jogi eszközök integrált alkalmazása, valamint az, hogy az állampolgárok megismerjék az őket megillető klímajogokat és érvényesítési lehetőségeiket.
Mit tehetnek a helyi közösségek?
Miközben az államok, nagyvállalatok szerepe és felelőssége elvitathatatlan, és a klímaperek éppen ennek a felelősségnek a kimondását, a károkozás büntetését és megszüntetését célozzák, nem szabad elfelejteni, hogy a kisebb közösségeknek és egyéneknek is van felelőssége és lehetősége a klímaválság mérséklésében (mitigációs eszközök, például kibocsátás csökkentése) és a már elkerülhetetlen következményekre való felkészülésben (adaptációs eszközök, például vízvisszatartó rendszerek a villámárvizek gyakoriságának növekedése miatt) is.
Az EU jogszabályai lehetőséget biztosítanak például az energiaközösségek létrehozására, amelyben a lakosok közösen vállalhatnak részt a megújuló energiaforrások használatában. Bár Magyarországon a törvényi keretek már léteznek, az energiaközösségek működése még mindig nehézkes, mivel a jogi és gyakorlati feltételek korlátozzák elterjedésüket. Éppen ezért fontos viszont az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés: a növekvő igény és elégedetlenség segíthet nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A konferenciák során több előadó arra is rávilágított, hogy az egyéni fogyasztási és életmódbeli szokások megváltoztatása nélkülözhetetlen a klímaválság kezelése szempontjából.
A klímaválsággal kapcsolatos lakossági véleményeket szondázó kérdőíves kutatás érdekes eredményeket hozott: több mint 600 válaszadó 75%-a szerint a klímaválság súlyos probléma, amely hatással van az életminőségre, és amely jogi fellépést is igényelne. A válaszadók 80%-a támogatná, hogy egy civil szervezet jogi úton fellépjen a kormány klímapolitikai felelősségre vonása érdekében. Bár a kérdőív nem reprezentatív, eredményei azt mutatják, hogy a lakosság egyre nyitottabb a klímaváltozással kapcsolatos jogi eszközök alkalmazására, de a megoldást másoktól, jellemzően (az amúgy is erőforráshiányos és túlterhelt) civil szférától várja.
Így lesz itthon is klímaper
A DACE projekt célja többek között az volt, hogy szemléletformálással, a jogi keretek vizsgálatával és bemutatásával segítse az első magyar klímaper elindulását, és szakpolitikai javaslatokat tegyen le az asztalra. A munka 2024-ben lezárul, a részt vevő hat országban (Ausztria, Bulgária, Észtország, Magyarország, Spanyolország, Szlovénia) dolgozó civil szervezetek októberben egy brüsszeli konferencián osztották meg egymással és úgy nagyjából 150 online érdeklődővel a tapasztalataikat.
A projekt során keletkezett tudás egyrészt az érintett országokban, másrészt az unió egészében segíti a klímajog megerősödését. Az ezzel foglalkozó nemzetközi jog ugyanis éppen most, a szemünk előtt alakul ki, a mostani kutatások, javaslatok, perek minden bizonnyal évtizedekre meghatározzák majd a nemzetközi jogi gyakorlatot.
Egy magyarországi klímaper feltételei, a hozzá szükséges jogi tudás ma már adott. Világosan látszik az is, hogy a perindítást jellemzően a civil szférától várja a téma iránt érdeklődő vagy érdeklődővé tehető emberek jelentős része. Ez viszont azt is jelenti, hogy akkor lesz klímaper, ha ezekben a szervezetekben lesz egy nagyívű per végigviteléhez elegendő erőforrás.
Kapcsolódó anyagok:
2015 óta megduplázódtak a külföldi klímaperek
A Föld Barátai győztek a Shell elleni klímaperben: fizessenek a nagy szennyezők!
A sikeres magyar klímaperekhez először is sikertelenekre lenne szükség
Az EMLA egy magyarországi klímaperhez kér segítséget.
Új fejezetet nyitott a klímaperek történetében az EJEB döntése
Biztos, hogy kevés, amit teszünk a klímaválság ellen – konferencia a klímajogról
ENSZ klímacsúcs: az emberiség 10 éves kihívása a klímavédelem
Klímaalkalmazkodás és klímajog