A Víz Koalíció több mint két éve kongatja a harangot a kormány által 2013-ban rögzített („rezsicsökentett”) vízdíjból eredő veszteségek miatt országos krízishelyzettel fenyegető víziközmű-hálózat végletesen leromlott állapotával és felújításának szükségességével kapcsolatosan.
A civil szervezeteket, szakszervezeteket és önkormányzatokat is tömörítő együttműködés hangját egy évvel ezelőtt végre meghallotta a döntéshozó, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter V. Németh Zsolt személyében a víziközmű-ágazatért felelős államtitkári pozíciót rendelt a feladathoz. Ezt követően a tavaly április 6-i kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy felhatalmazást adott Lantos Csaba energiaügyi miniszternek arra, hogy az országos „vízvezeték-rendszer felújítására és egy egységes árrendszer irányába történő elmozdulásra tegyen a kormány számára javaslatot”.
Azóta többször is rákérdeztünk egyebek mellett arra, hogy hol tart ez a folyamat, és bár választ egyik minisztériumtól sem kaptunk, sok jel mutatott arra, hogy a színfalak mögött valami mégiscsak megmozdult.
Így ma már elmondhatjuk, hogy a Víz Koalíció munkája részben beérni látszik.
- Még tavaly kormányzati ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy 2025-től eltörlik az ágazatra kivetett közműadót. Azt azonban továbbra sem értjük, hogy miért nem törlik el már az idei évtől (ahogy tették ezt a biztonságos ivóvízellátáshoz képest kevésbé életbevágó reklámadó esetében már jóval korábban), vagy miért nem csökkentik a víz 27%-os áfáját (az életben maradáshoz a víznél jóval kevésbé szükséges Túró Rudi áfájának 18%-os szintjére).
- 2023 végén megjelent a kormányrendelet, amely 2024. január 1-től rendeletben szabályozza a nem lakossági vízdíjakat. A mértékének jogosságát azonban nehéz megítélni az elmúlt 10 év – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – 30 évre titkosított MEKH vízdíjjavaslatai ismeretének hiányában.
- Megalakult a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, amely – számos kérdést felvetve ugyan, de – az ország különböző víziközmű-szolgáltatói közötti finanszírozási nehézségeket hivatott kiegyensúlyozni.
Alig egy hónap elteltével, 2024. január 31-én V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár újabb intézkedéscsomagot jelentett be a víziközmű-ágazatban.
- Az átlagosan 22%-os, de helyenként a 50%-ot is meghaladó hálózati vízveszteség csökkentése érdekében Országos Rekonstrukciós Program indul elsőként a legnagyobb vízveszteséget elszenvedő állami víziközmű-szolgáltatók rekonstrukciós terveire szánt mintegy 200 milliárd forintos állami támogatással (melynek egy részét az EU-s helyreállítási alapból várja a kormány).
- A Nemzeti Vízművek Zrt. az önkormányzatokkal való hatékonyabb együttműködés érdekében minden állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatóval létrehoz egy Önkormányzatok Konzultációs Tanácsa névre hallgató testületet.
- Az állami tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltatók közös, központi raktárbázist hoznak létre az „üzembiztonsági készletezés” érdekében.
Ezeknek a részsikereknek természetesen örülünk, hiszen az ágazattól beszedett közműadó teljes összegének a fejlesztésbe történő visszaforgatása, a víziközmű-ágazat biztonságos és minőségi szolgáltatásaihoz szükséges források biztosítása és az országos csőhálózat cseréjének ütemezési és finanszírozási terve a Tiszta vizet a poharainkba! petíciónknak is fontos követelései.
Tiszta vizet a poharainkba! – 15 év múlva összedőlhet az ivóvíz ágazat
Ma Magyarországon a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer a csapvíz – kérdés, hogy meddig? Ivóvízhálózatunk 86 %-a kockázatosnak minősül. A rezsicsökkentés miatt előbb utóbb szitává válik a hazai ivóvíz hálózat. Rendszeres karbantartás híján a vízcsövek szörnyű állapotban vannak, gyakran eltörnek, egyes településeken már komoly kihívást jelent egészséges ivóvízhez jutni. Hallgassa meg podcastunkat >>>
A bejelentett intézkedések ugyanakkor számos kérdést felvetnek, és további lépéseket tesznek szükségessé.
- Az elmúlt 10 év „rezsicsökkentésének köszönhetően” az ágazatból a szakemberek szerint 2-3000 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a szükséges felújítások és fejlesztések megtörténjenek, és az ágazatban dolgozók bérének rendezésével az elvándorlás megállítható legyen. A most bejelentett 200 (ipari parkok fejlesztéséhez +60) milliárd forintos támogatás ennek egyelőre csupán a töredéke, ezért további források biztosítása szükséges a víziközmű-ágazat biztonságos és minőségi szolgáltatása érdekében.
- Ehhez továbbra is fontosnak tartjuk az idei és korábbi években beszedett víziközmű-adó teljes összegének ellátás-arányos visszaforgatását a víziközmű-ágazatba az ivóvízhálózat és csatornahálózat fejlesztése céljából.
- Nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy a társadalmi igazságosság elve mentén a megemelt díjbevételekből és az egyéb forrásokból minden víziközmű-szolgáltató arányosan részesüljön, függetlenül a tulajdonosi hátterétől.
- Nem teljesen egyértelmű az sem, hogy a most bejelentett, nagy hálózati veszteségű állami szolgáltatók támogatását követően milyen prioritások mentén indulnak el a csőcsere-programok. A nagyobb lakosságszámot kiszolgáló, ezért sérülékenyebb és/vagy a legrosszabb állapotú víziközművek élveznek majd előnyt a felújítások során, vagy továbbra is az állami tulajdonú vízművek szolgáltatási területei kapnak elsőbbséget? Nem tudható, hogy megvalósul-e a program az egész országban, és ha igen meddig és milyen összegű szubvenciót tervez ehhez hozzárendelni a döntéshozó?
- Hogy ezekre a kérdésekre érdemi választ kapjanak a fogyasztók, továbbra is elengedhetetlennek tartjuk, hogy készüljön el a csőhálózat cseréjének ütemezési és finanszírozási terve költségviselő megnevezéssel települési és országos szinten, és ez legyen átlátható, nyilvános és megvalósítható.
- Továbbá a települési fejlesztési tervekben kötelezően jelenjen meg a közműhálózat állapotának komplex, állapotfelmérésen alapuló fejlesztési tervezése és ennek rendszeres felülvizsgálata.
- Továbbra sem tudjuk, hogy mely víziközmű szolgáltatók voltak nyereségesek 2022-ben, ahogy azt sem, hogy milyen arányban részesülnek az állami támogatásokból az állami és önkormányzati tulajdonú szolgáltatók, különösen, hogy a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap befizetői között számos önkormányzati mellett jelenleg egyetlen állami tulajdonú szolgáltató szerepel.
- Nem tudunk nem arra gondolni, hogy az önkormányzati szolgáltatók felelősebben gazdálkodtak, mint az államiak, így a nyereségükből a karbantartás mellett esetleg fejlesztésekre is futná, ha azt nem kellene befizetniük az állami szolgáltatók megsegítésére.
- Már csak ezért is fontosnak tarjuk a helyi önrendelkezés fenntartását és megerősítését a víziközmű-szolgáltatás esetében.
- Továbbra is fontosnak tartjuk az elmúlt 10 év vízdíjjavaslatainak nyilvánosságra hozatalát, mert ez nemcsak az átlátható finanszírozást, de a víz értékéről szóló társadalmi párbeszédet is elősegítené.
- Üdvözöljük, hogy a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó hatósági vízdíjjal a szolgáltatók többletforráshoz jutnak, a felhasználók közötti differenciálás hiánya azonban további kérdéseket vet fel. Ha az árszabás kizárólag az átfolyási átmérőhöz igazodik, akkor sehol nem érvényesül a szolgáltatás árában az, hogy a fogyasztó egy közfeladatot ellátó intézmény (pl. közoktatási intézmény, állami kórház, városi tanuszoda stb.) vagy egy profitorientált piaci szereplő (akkumulátorgyár, autógyár, futballstadion stb.). Ennek véleményünk szerint tükröződnie kellene a díjszabásban.
Ezeket a kérdéseket is körbejárjuk a 2024-es Víz Hete eseménysorozatunk keretében megrendezésre kerülő szakmai konferencián, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk, akinek fontos a víz, a víz jövője, és hogy még időben tegyünk közösen azért, hogy mindkettő legyen: víz és jövő.
VÍZ. JÖVŐ. IDŐBEN. – Víz Hete 2024. március 21-27.
Program hamarosan itt: https://www.facebook.com/vizkoalicio/
Nyitókép: rozsdás lyukas vízcső Sarkadi Péter / greenfo
Kapcsolódó anyagok:
Legyen a vezetékes ivóvíz fenntartható módon mindenkinek hozzáférhető!
Ivóvizünk ötöde elvész a lerohadó közműrendszerünkben
A háztartásoknak továbbra sem drágul a víziközmű-szolgáltatás – de ezért nagy árat fizetünk
Az államnak átadott vízműveken segít leginkább a megemelt vízdíj
Jövőt a vizeknek! – vizet a jövőnek! Marad a hungarikum 27 %-os áfa az ivóvízen
A lerohadt víziközmű rendszer is a választási mutyi része lett
