Az autózók 52%-a ugyan még hagyományos autóval közlekedik, de a fennmaradó 48% elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel vagy gyalog. Hogyan áll ma hazánkban az elektromos autózás? Mi az a last mile, és a hatótávpara? Milyen irányba tart a töltőhálózat kiépítése?
Hogyan változtatja meg autó vásárlási és használati szokásainkat az elektromos verda? Új autót vegyünk, vagy vájunk az autómegosztás elterjedésére? Hogyan változtathatnak a szétdobált rollerek káoszán a mikromobilitási pontok, és hogyan javíthatnánk a közlekedési morál?
Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, és Rónai-Horst László elnökségi tag podcastunkban, mely a szervezet december 9-i sajtóbeszélgetésén készült.
Egy évvel ezelőtt 20 hazai vállalat összefogásával alakult meg a Jövő Mobilitása Szövetség, amelynek célja a fenntartható közlekedési megoldások és innovációk bemutatása, népszerűsítése és fejlesztése, az érintett hazai piaci szereplők szakmai szintű képviselete. A ma már 41 tagot számláló szervezet a szabályozó hatóságokkal és az innovátorokkal működik együtt az alternatív hajtású közlekedési megoldások elterjesztésén, a mikromobilitási, elektromobilitási, közlekedésszervezési és a megosztáson alapuló közlekedési módok népszerűsítésén. A szövetség első évében a mobilitási irányok meghatározására, iparági javaslatok megfogalmazására, a támogatotti kör kibővítésére, valamint edukációs és szemléletformáló kampányok lebonyolítására koncentrált. 2022-ben a városi közlekedés fejlesztésére fordít kiemelt figyelmet a szövetség.
A tagság megduplázódása azt mutatja, hogy a hazai szervezetek egyre nagyobb számban ismerik fel a fenntartható közlekedést elősegítő szabályozás és széleskörű szakmai összefogás szükségességét. Az elmúlt 12 hónapban olyan nagyvállalatok is csatlakoztak a tavaly decemberben alapított szövetséghez, mint az MVM, a MÁV és a Volánbusz. Valamennyi terület képviselteti magát a tagok között, amelyek érdekeltek a fenntartható közlekedés fejlesztésében: elektromos autóforgalmazók, elektromos töltőhálózatok üzemeltetői, mikromobilitási szolgáltatók, car sharing szolgáltatók, pénzügyi szolgáltatók, vezetéstechnikai oktatási központ, mobiltelefon szolgáltató és két megyei jogú város is.
A Megyei Jogú Városok Szövetségével 2021. október 5-én együttműködési megállapodást írt alá a Jövő Mobilitása Szövetség, amelynek keretében a tradicionális iparági és önkormányzati tudással rendelkező tagok szakmai segítséget nyújtanak a fenntartható közlekedési technológiák fejlesztésére, a jogszabályi háttér modernizációjára.
Edukáció és szemléletformálás
A szövetség megalakulását követő első év egyik fő célja az alternatív közlekedési megoldások minél szélesebb körben való megismertetése, népszerűsítése volt. Ezért kerültek megszervezésre idén ősszel az Európai Mobilitási Hét keretében Székesfehérváron és Szolnokon mobilitás napok, ahol az érdeklődők tesztvezetés keretén belül is kipróbálhatták az elektromos járműveket – autókat, motorokat, rollereket –, és megismerkedhettek a tisztább közlekedési módok előnyeivel, az intelligens közlekedési technológiákkal és a közösségi mobilitási lehetőségekkel.
December 9-én debütált a szövetség „Tudtad-e” videó sorozata: a 2 perces kisfilmekben a terület szakértői beszélnek az elektromos autózásról, elektromos motorokról, elektromobilitásról, töltésről és otthontöltésről, autó-, vagy más eszköz-megosztásról, árazási modellekről és fizetési platformokról.
A Jövő Mobilitása Szövetség a hatékony népszerűsítés érdekében igyekszik felmérni adatelemzések és kutatások segítségével, hogy a magyar társadalomban mennyire elterjedtek az elektromobilitással és a mikromobilitással kapcsolatos ismeretek, mekkora a nyitottság, a fogadókészség ezekre, és mik azok a tényezők, amelyek leginkább nehezítik ezek használatát. A 2021. március és április között végzett elektromos járművekre vonatkozó kutatásban az elektromos járművek használatával kapcsolatos élményekről, és a nulla kibocsátású közlekedési eszközök melletti és elleni érvekről kérdeztük a résztvevőket.
A felmérésből kiderült, hogy
a magyarok 69,3%-a vezetett már elektromos járművet és a megkérdezettek 41,3%-a nyilatkozott úgy, hogy a következő autója már elektromos lesz.
— Az elektromos közlekedési eszközök – főként az autók – használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv.
— Kiderült az is, hogy nagyban növelné az elektromos autók használatát, ha azokat a munkahelyeken is lehetne tölteni.
— Az kutatásban résztvevők 52%-a ugyan még hagyományos autóval közlekedik, de a fennmaradó 48% elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel, vagy gyalog.
„Az elmúlt év pozitív tapasztalata mégis az, hogy a lakosság maximálisan kihasználja az új elektromos autópályázatok lehetőségeit, az autógyárak pedig sorra jelentik be, hogy 2030-tól kizárólag elektromos meghajtású járműveket fognak gyártani. Látványos mértékben nő az elektromos autók száma Magyarországon is, ahogy a magántulajdonú elektromos rollereké, miközben Budapest mellett egyre több vidéki városban is megjelennek a közösségi roller- és biciklikölcsönzők. Ebből következik, hogy az elektromos járművek egyre trendibbé válnak” – mondta el Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke.
- első 10 hónapjában 49%-kal, 18 800-ra nőtt az elektromos autók száma Magyarországon. Míg a zöld rendszámú autók száma 38 753 volt október végén.
Az új elektromos autók induló ára 27 kWha akkumulátorral 6,6 millió Ft, 39 kWh akkumulátorral 10 millió Ft, míg 64 kWh akkumulátor esetén 9 millió Ft volt idén, és ezeket csökkenthette 2,5 millió Ft-os állami támogatás.
Negyedannyiba kerül elektromos autóval közlekedni
A benzinkutakra kötelező érvényű rendszer ma már nem csak a dízel- és benzines meghajtású gépjárművekre vonatkozik, hanem az elektromos autókra is. Utóbbiaknál a fajlagos fogyasztást 100 kilométerenként 17,13 kWh-ban határozták meg.
„A kutakon feltüntetett értékek nagyjából azt fogják mutatni, hogy 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez már egy jelentős különbség, ami még tovább fokozható, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor akár negyedakkora összegből utazhat a hagyományos gépjárművekhez képest.” – hangsúlyozta Pukler Gábor. Otthoni töltés esetén 40 forint/kWh-val számolva 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez mai áron cca 2800 forintot tesz ki.
Harmadannyi széndioxid-kibocsátás
Az elektromos autók amellett, hogy olcsóbbak, környezetvédelmi szempontból nagyságrendekkel kedvezőbbek. Átlagos fogyasztással egy elektromos autó 48 g/km széndioxidot bocsát ki nem megújuló energiából, hanem hálózatról feltöltve. Összehasonlításként a most kapható modern benzin üzemű autók 105 g/km, az átlagos korú autók pedig 150 g/km széndioxid-kibocsátással futnak az utakon. A különbség tehát akár háromszoros is lehet a környezeti terhelés szempontjából. Minden egyes átlagos életkorú autó kivonása a forgalomból, helyükbe egy elektromos autó beállításával 68%-kal tudná csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Évente egy autó átlagosan 15 ezer kilométert fut a hazai utakon, így egy átlagos életkorú autó 2,25 tonna széndioxidot bocsát ki, miközben egy elektromos 0,72 tonnát. Amennyiben sikerül az elektromos autókat napenergiával feltölteni, úgy ez az érték még tovább csökkenthető.
2020-ban összesen 12 597 elektromos autó 41 millió kilométer megtételére elegendő elektromosságot vett fel az ország 183 településén található 1 477 nyilvánosan elérhető töltőpontról. A villanyautózással így 5,1 millió tonnányi szén-dioxidtól tudták megmenteni a légkört a magyar autósok, de ha a napenergiával fedezett otthoni töltéseket is beleszámolnánk, akkor természetesen ennél is kedvezőbb lenne a villanyautók hozzájárulása a környezetvédelemhez.
És amiről még szó volt, és meghallgatható az ANCHOR platformjain is >>>
2022-ben a városi közlekedés fejlesztésére fordít kiemelt figyelmet a szövetség
A globális chiphiány hatása az elektromos autók gyártására
A chipek az elektromos járműveknél különösen fontos szerepet játszanak, hiszen ezeknél az autóknál sokkal több funkciót szabályoznak a mikroprocesszorok, mint a hagyományos modelleknél. Miközben a piaci szabályozás és a vásárlói attitűd változásai nyomán egyre nagyobb az igény az elektromos autók iránt, a chiphiány miatt el nem készült autók nagy része részben vagy egészben elektromos meghajtású lenne. A félvezetők hiánya tehát jelentősen lassítja az elektromos autók gyártását is. Másfelől az elektromos járművek iránti igény megugrása miatt egyre több megrendelést kapnak majd a chipgyártók is, ami a hagyományos, robbanómotoros gépkocsik gyártásában is okozhat további fennakadásokat.
Rónai-Horst László elnökségi tag hozzátette: „Ezek a folyamatok összességében azt eredményezik, hogy a chipellátás majd valamikor 2023-ban állhat helyre. Mindez az autóipari szereplőkre továbbra is kedvezőtlen hatással van: a gyártás folyamatos biztosítása kihívást jelent számukra, a vásárlók pedig a pénztárcájukon érezhetik majd a félvezetőhiány következményeit. „
Milyen irányba tart az autózás? Mi az elektromos gépjárművek jövője?
Nyitókép: Pukler Gábor balra, és Rónai-Horst László fotó: Sarkadi Péter greenfo
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
Kapcsolódó anyagok:
A Jövő Mobilitása Szövetség kiemelt figyelmet fordít a városi fenntartható közlekedés fejlesztésére
